Sikerágazat lett a turizmus, özönlöttek a vendégek

Öt évvel hamarabb sikerült elérni a célként kitűzött húszmilliós vendégszámot, amely turisztikai szakértők szerint igen jelentős eredmény. A cél ezen túl, hogy a vendégszámot megőrizve, minőségi szolgáltatásokat kínálva minél jelentősebb bevételt sikerüljön elérni. A vidéki városokban már nemcsak a hazai vendégek pihennek, egyre több külföldi fedezi fel ezeket a lehetőségeket.

Fantasztikus eredmény, hogy már most sikerült a célként kitűzött majdnem húszmilliós éves vendégszámot elérni, amelyet a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiában csak jóval későbbre, 2030-ra terveztek – mondta a Magyar Nemzetnek Kiss Róbert Richárd turisztikai szakújságíró. Szerencsére ez a vendégszám még nem okoz túlturizmust, és jó esély van rá, hogy ebben az évben is elérjük ugyanezt.

Budapest a legfőbb célpont (Fotó: Vémi Zoltán)

A mostani számok tükrében az elkövetkezendő időszak feladata, hogy a vendégszámot megőrizve, minőségi szolgáltatásokat kínálva minél jelentősebb bevételt sikerüljön elérni. Érdemes abba az irányba elmozdulni, hogy akik ide érkeznek, minél több szolgáltatást vegyenek igénybe, akár a jelenleginél hosszabb ideig maradjanak vagy többet költsenek – véli a szakember, aki szerint turisztikai vonzerőben nincsen hiány. Ide sorolta a hazai épített örökséget, a gyógyfürdőket, a kulturális kínálatot, a magyar vendéglátás, gasztronómia egyediségét.

Úgy véli: a turisztikai bevételek már most is jelentősek: a GDP mintegy 14 százalékát adják. Ennek növelése tehát a cél, amelyben a külföldi és a belföldi vendégeket tekintve egyaránt van növekedési potenciál. 

Kiss Róbert Richárd szerint nemcsak magunkhoz képest jelentős a bővülés: a Magyarországon az európai uniós – különösen a versenytársnak számító régiós – országok idegenforgalmának átlagát meghaladó mértékben nőtt vendégforgalom, sőt Budapest a bevételek szempontjából is erősödött. Ráadásul a budapesti bővülés az európai városokkal összehasonlítva is hihetetlenül magas szintű volt.

Ha Magyarország vendégeinek összetételét nézzük, akkor az látszik, hogy a forgalmat felerészben belföldi, felerészt pedig külföldi vendégek adják. Magyarország egészét tekintve a legtöbb külföldi továbbra is Németországból jön, Budapestet illetően pedig az Egyesült Királyságból. A külföldi utazók többsége ugyan Budapestet keresi fel, de nő a vidéki településekre érkező külföldi vendégek száma is. 

Kiss Róbert Richárd szerint az látszik, hogy a külföldiek egyre nagyobb számban keresik fel gyógyfürdőinket vagy a Balaton környékét, ahová Spanyolországból és Olaszországból, valamint a visegrádi országokból is sokan utaznak. Népszerű település például Hévíz, amelyet a Balaton közelsége is vonzóvá tesz, de erős számokat hozott a fürdővárosok közül még Hajdúszoboszló és Sárvár vagy Siófok, Balatonfüred.

Továbbra is meghatározó a Balaton népszerűsége a belföldi utazók körében – derült ki a Szállás.hu 2025-ös eredményeiből. Tavalyi foglalásaik 22 százaléka a Balatonra, 18 százaléka Észak-Magyarországra szólt, míg 12 százalékkal a harmadik helyen végzett Budapest és vonzáskörzete.

A települések versenyét foglalási szám alapján Budapest nyerte, Siófok az ezüstérmes, Eger pedig a harmadik – számolt be Kelemen Lili, a Szállás.hu sajtószóvivője. 

Az élmezőnyben található a listán Szeged, Gyula, Pécs, Hajdúszoboszló, Miskolc, Nyíregyháza és Balatonfüred is.

A költéseket illetően a 2025-re szóló belföldi foglalások 56 százalékánál a kosártérték maximum hetvenezer forint volt, az utazók 31 százaléka 70-170 ezer forint közötti értéket költött. A foglalások nyolc százalékának kosárértéke 170-270 ezer forint közötti volt, e felett pedig a foglalások kevesebb mint öt százaléka volt. Tavaly az online fizetések összértékének csaknem 27 százalékát fizették Szép-kártyával a Szállás.hu oldalán.