Síszezon: ha nem vigyázunk, hatalmas összegek csúszhatnak ki a kezünkből

Az ellátási díjak és a logisztika is jelentős tétel lehet.

Ha nem vigyázunk, drágább lehet a kikapolódás, mint terveztük Forrás: karintia.com

A síszezon minden évben látványosan megmozgatja az utasbiztosítási piacot: az ünnepek előtti hetekben megugranak a kötések, januárban–februárban pedig a téli sportok és a rövidebb külföldi pihenések tartják fenn a keresletet. A K&H adatai szerint 2024-ről 2025-re decemberben 16 százalékkal nőtt, miközben januárban hét százalékkal, februárban pedig négy százalékkal csökkent a megkötött utasbiztosítások száma. A trend arra utal, hogy sokan már év végén „előre bebiztosítják” a téli utazást, ugyanakkor az év elején óvatosabbak a döntések – miközben egy káresemény átlagos összege a síszezonban különösen indokolttá teszi a megfelelő fedezet kiválasztását.

Az elmúlt években, 2021 óta a téli utazási időszakban visszatérő jelenség, hogy decemberben az ünnepekhez és az év végi szabadságolásokhoz igazodva megugrik az utasbiztosítások iránti érdeklődés, majd januárban és februárban a síszezon tartja fenn a keresletet. A K&H friss adatai alapján a tavalyi évhez képest az idei téli szezon időzítése eltolódott: 

decemberben erősebb volt a biztosításkötési hullám, míg januárban és februárban mérséklődik a kötésszám. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy sokan már az év végi utazásokkal együtt, előre rendezik a biztosítást a téli pihenéshez, illetve a későbbi utakhoz is.

A téli hónapokban az utasbiztosítások jelentős részét jellemzően

• az ausztriai, 
• olasz- és franciaországi, 
• szlovákiai síparadicsomba látogató magyarok kötik meg.

Ezeknél az utazásoknál a gyors elérhetőség, a pályaminőség és a családbarát szolgáltatások mellett egyre inkább előtérbe kerül, hogy a biztosítás valóban illeszkedjen a tervezett programhoz, különösen akkor, ha a síelés is része az útnak.

Mi mennyibe kerül?

A K&H 2025-ös adatai szerint a téli hónapokban az ügyfelek jellemzően csaknem egyhetes időtartamra kötnek utasbiztosítást, miközben az átlagdíj hónapról hónapra eltér. Januárban az átlagdíj meghaladta a 7500 forintot, és átlagosan hét napra kötötték a biztosítást, februárban az átlagdíj csaknem hétezer forint volt és átlagosan hat napra szólt a fedezet, decemberben pedig nyolcezer forintot is meghaladó volt az átlagdíj, szintén hatnapos átlagos időtartammal.

A téli hónapokban nemcsak az számít, hogy mennyien kötnek biztosítást, hanem az is, hogy egy-egy káresemény mekkora kiadást jelenthet. A K&H 2025-ös adatai szerint az egy utasbiztosítási eseményre jutó átlagos kárösszeg januárban elérte a nyolcvanezer forintot, februárban 120 ezer forint fölé emelkedett, decemberben pedig hetvenezer forintnyi összeget tett ki.

A legnagyobb, kimondottan síeléshez köthető kárkifizetések tipikusan akkor keletkeznek, amikor több tétel összeadódik:

pályamentés vagy hegyi mentés, sürgősségi diagnosztika (például röntgen vagy más képalkotó vizsgálat), kórházi ellátás, indokolt esetben műtéti beavatkozás, illetve a további utazás ellehetetlenülése miatt a szervezett hazaszállítás. 

A sísérülések között gyakoriak az alsó végtagi sérülések és a törések, amelyek gyorsan költségessé válhatnak, különösen külföldön, ahol az ellátási díjak és a logisztika is jelentős tétel lehet. Mindez azt támasztja alá, hogy téli utazásnál az utasbiztosításnál érdemes tudatosan olyan csomagot választani, amely a síeléshez kapcsolódó kockázatokra is megfelelő védelmet ad, és nem csak egy általános, alapfedezeti megoldás.