Kijöttek a számok: Magyarország versenyképes, „bezzegrománia” pedig a múlté

A legfrissebb adatok jól mutatják, hogy Magyarország nemhogy nem maradt le, de kifejezetten jól áll a régiós versenyben. Az erősödő forint, a versenyképes árszint és a turizmus szárnyalása mind azt mutatják, hogy hazánk pozíciója stabil, sőt erősödik. A sokat emlegetett „bezzegrománia” pedig kezd kifulladni: a szomszédoknál durván elszabadultak az árak.

Fotó: Vémi Zoltán

Szerbia esetében Molnár kiemelte: az ország továbbra is versenyképes a dohánytermékek, a bérleti és rezsidíjak, valamint az oktatási kiadások terén. Ugyanakkor az élelmiszerárak az uniós átlag 96,1 százalékát is elérik, ami már közelíti a magyar szintet, miközben a ruházkodási és az információs-kommunikációs kiadások árszintje is magasabb a régiós átlagnál.

A hazai üzemanyagárak a szomszédos országokhoz képest kedvezőbbek, ezért is megéri átugrani a szomszédos országokból vásárolni. Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán

Szlovákia szinte minden fogyasztási termékcsoportban magasabb árszínvonallal rendelkezik a négy ország közül – mutatott rá Molnár Dániel. Pozitívum ugyanakkor, hogy még így is minden termék- és szolgáltatáscsoport árszintje elmarad az uniós átlagtól, vagyis a régió egészére jellemző a felzárkózás lehetősége.

Magyarország esetében a vezető elemző különösen kedvezőnek nevezte, hogy

• a rezsiköltség,
• a ruházkodási cikkek,
• az egészségügyi szolgáltatások,
• valamint az éttermi
• és szállásdíjak
  terén a hazai árszínvonal kifejezetten versenyképes a vizsgált országok körében. Az élelmiszerárak ugyan magasabbak, az uniós átlag 94,3 százalékát tették ki, ez azonban Molnár szerint természetes folyamat egy schengeni tagország esetében, ahol a kereskedelembe kerülő termékek ára gyorsabban zárkózik fel, mint a helyi szolgáltatásoké.

A tavalyi folyamatok értékelésekor Molnár Dániel az árrésstopok pozitív hatásait is hangsúlyozta.

Ezek az alapvető élelmiszereknél akár húsz-harminc százalékkal alacsonyabb árakat eredményeztek, ami jelentős megtakarítást tett lehetővé a háztartásoknak.

Ezt tovább erősíti, hogy a hazai üzemanyagárak a szomszédos országokhoz képest kedvezőbbek, így a nagyobb volumenű bevásárlások kifejezetten racionális döntéssé válhattak.

Molnár szerint mindez hozzájárult ahhoz is, hogy

Magyarország vonzó célpont maradt a határon túlról érkezők számára: nemcsak vásárolni, hanem kikapcsolódni, étterembe járni, szolgáltatásokat igénybe venni is megéri.

A folyamatokat az elmúlt időszakban a forint jelentős erősödése is támogatta: januárban az euróval szemben 6,7, a szerb dinárral szemben 7,1, míg a román lejjel szemben 8,8 százalékos erősödés volt tapasztalható az előző évhez képest.

Bár a forint erősödése elméletileg visszafoghatná a bevásárlóturizmust, Molnár Dániel szerint a friss adatok ennek az ellenkezőjét mutatják. Az év végi turisztikai statisztikák szerint Magyarország vonzereje tovább erősödött, és a relatív árszínvonal alakulása nem járt érzékelhető negatív hatásokkal, ami összességében stabil és kedvező kilátásokat jelez a hazai gazdaság számára.