Kijöttek a számok: Magyarország versenyképes, „bezzegrománia” pedig a múlté

A legfrissebb adatok jól mutatják, hogy Magyarország nemhogy nem maradt le, de kifejezetten jól áll a régiós versenyben. Az erősödő forint, a versenyképes árszint és a turizmus szárnyalása mind azt mutatják, hogy hazánk pozíciója stabil, sőt erősödik. A sokat emlegetett „bezzegrománia” pedig kezd kifulladni: a szomszédoknál durván elszabadultak az árak.

Fotó: Vémi Zoltán

A legújabb nemzetközi összevetések alaposan rácáfolnak az elégedetlenkedőkre: megmutatják, hogy Magyarország továbbra is a régiós élmezőnybe tartozik. Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője elmondta, hogy a gazdasági folyamatok több területen is kifejezetten kedvező képet festenek. A magyar árszint kiválóan tartja magát. A szomszédaink továbbra is a drágulással és adóemelésekkel küzdenek, nálunk viszont a szerkezeti sajátosságok és a friss trendek is a javulás irányába mutatnak – írja a Világgazdaság.

Kiegyensúlyozott pozíciót mutat a magyar árszint. Fotó: Shutterstock/Patera Kamilla

Kiegyensúlyozott gazdaság, stabil árszint

Az egyes országok árszintjének összehasonlítására alkalmas, legfrissebb – 2024-re vonatkozó – adatok a Eurostat adatbázisából származnak. Molnár Dániel szerint ezek már önmagukban is jól mutatják a régió országai közötti alapvető különbségeket. Magyarországon a fogyasztási kiadások árszínvonala az uniós átlag 68,9 százalékát érte el, ami stabil középmezőnyt jelent a környező országokhoz viszonyítva.

Az adatok alapján Romániában az árszint az uniós átlag 58,1, Szerbiában 61,3, míg Szlovákiában 80,8 százalék volt. Molnár hangsúlyozta: a magyar árszint ezzel együtt kiegyensúlyozott pozíciót mutat, hiszen bár magasabb a román és a szerb értéknél, érdemben elmarad a szlováktól. A vezető elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2025-ös inflációs folyamatok alapján Románia árszínvonala közeledhetett Magyarországéhoz, míg Szlovákia és Szerbia esetében a különbségek inkább stabilak maradhattak.

 

Borult tavaly a román gazdaság, ez az árakon is meglátszik

Molnár Dániel szerint különösen kedvező, hogy fogyasztási elemenként vizsgálva már jóval árnyaltabb és sok esetben pozitívabb kép rajzolódik ki. Románia továbbra is az élelmiszerárak, a lakhatás, az egészségügy, az információ és kommunikáció, valamint az oktatás területén mutat alacsonyabb árszínvonalat, ugyanakkor a tavalyi megszorítások, adóemelések és a gyorsabb infláció következtében ez az árelőny számottevően mérséklődhetett. Emellett a schengeni csatlakozás is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a határ mentén meginduljon az árszintek kiegyenlítődése.

Szerbia esetében Molnár kiemelte: az ország továbbra is versenyképes a dohánytermékek, a bérleti és rezsidíjak, valamint az oktatási kiadások terén. Ugyanakkor az élelmiszerárak az uniós átlag 96,1 százalékát is elérik, ami már közelíti a magyar szintet, miközben a ruházkodási és az információs-kommunikációs kiadások árszintje is magasabb a régiós átlagnál.

A hazai üzemanyagárak a szomszédos országokhoz képest kedvezőbbek, ezért is megéri átugrani a szomszédos országokból vásárolni. Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán

Szlovákia szinte minden fogyasztási termékcsoportban magasabb árszínvonallal rendelkezik a négy ország közül – mutatott rá Molnár Dániel. Pozitívum ugyanakkor, hogy még így is minden termék- és szolgáltatáscsoport árszintje elmarad az uniós átlagtól, vagyis a régió egészére jellemző a felzárkózás lehetősége.

Magyarország esetében a vezető elemző különösen kedvezőnek nevezte, hogy

• a rezsiköltség,
• a ruházkodási cikkek,
• az egészségügyi szolgáltatások,
• valamint az éttermi
• és szállásdíjak
  terén a hazai árszínvonal kifejezetten versenyképes a vizsgált országok körében. Az élelmiszerárak ugyan magasabbak, az uniós átlag 94,3 százalékát tették ki, ez azonban Molnár szerint természetes folyamat egy schengeni tagország esetében, ahol a kereskedelembe kerülő termékek ára gyorsabban zárkózik fel, mint a helyi szolgáltatásoké.

A tavalyi folyamatok értékelésekor Molnár Dániel az árrésstopok pozitív hatásait is hangsúlyozta.

Ezek az alapvető élelmiszereknél akár húsz-harminc százalékkal alacsonyabb árakat eredményeztek, ami jelentős megtakarítást tett lehetővé a háztartásoknak.

Ezt tovább erősíti, hogy a hazai üzemanyagárak a szomszédos országokhoz képest kedvezőbbek, így a nagyobb volumenű bevásárlások kifejezetten racionális döntéssé válhattak.

Molnár szerint mindez hozzájárult ahhoz is, hogy

Magyarország vonzó célpont maradt a határon túlról érkezők számára: nemcsak vásárolni, hanem kikapcsolódni, étterembe járni, szolgáltatásokat igénybe venni is megéri.

A folyamatokat az elmúlt időszakban a forint jelentős erősödése is támogatta: januárban az euróval szemben 6,7, a szerb dinárral szemben 7,1, míg a román lejjel szemben 8,8 százalékos erősödés volt tapasztalható az előző évhez képest.

Bár a forint erősödése elméletileg visszafoghatná a bevásárlóturizmust, Molnár Dániel szerint a friss adatok ennek az ellenkezőjét mutatják. Az év végi turisztikai statisztikák szerint Magyarország vonzereje tovább erősödött, és a relatív árszínvonal alakulása nem járt érzékelhető negatív hatásokkal, ami összességében stabil és kedvező kilátásokat jelez a hazai gazdaság számára.