Nyolcéves mélyponton az infláció: így reagáltak a jó hírre az elemzők, elmondták, mire számíthatunk a következő hónapokban

A KSH legfrissebb adatai szerint az infláció nyolcéves mélypontra süllyedt: a pénzromlás mértéke az előző havi 3,3 százalékról januárban tovább tudott csökkenni és 2,1 százalékon alakult. A hírt pozitívan fogadták a témában megszólaló elemzők, akik kiemelték az infláció mérséklésében a forint erősödése mellett nagy szerepe volt a kormány által bevezetett árrésstoppoknak is. A szakértők szerint a mostani inflációs adatok alapján jó esély van rá, hogy a jegybank már a februári ülésén kamatcsökkentésbe kezd majd.

Illusztráció Fotó: Havran Zoltán

Az üzemanyagok ára tehát havi alapon 1,5, míg éves alapon 12,3 százalékkal csökkent, 0,1 illetve 0,7 százalékponttal mérsékelve az inflációt. Ebben az egy évvel korábbinál erősebb forintnak (különösen a dollárral szemben) is jelentős szerepe van.

Az élelmiszerek inflációja az előző havi 2,6 százalékról 1,3 százalékra mérséklődött – ritka, hogy az élelmiszerek drágulása lefelé húzza az inflációt. Sőt, az éttermi szolgáltatások nélkül még csökkent is az árszínvonal. Ebben a világpiaci élelmiszerárak alacsonyabb szintje mellett az árrésstopnak is kiemelkedő szerepe van – hangsúlyozta az elemző.

Ezen belül persze továbbra is jelentős szórás van: 

nagy mértékben nőtt például 

• a friss hazai és déli gyümölcsök (12,2 százalék), 
• valamint a csokoládé és kakaó (10,0 százalék) ára, 

míg jelentősebb csökkenést mértek 

• a margarin (29,4 százalék), 
• a húskonzervek (24,9 százalék), 
• a sertészsiradék (22,1 százalék), 
• a tej (18,1 százalék), 
• a tejtermékek (17,9 százalék), 
• a vaj és vajkrém (17,2 százalék) 
• és a liszt (14,8 százalék) esetében.

A tartós fogyasztási cikkek árára azért érdemes figyelni, mert itt az import nagyobb súllyal jelenik meg, azaz a forint erősödésének is nagyobb szerepe van elviekben. A drágulás mértéke itt az előző havi 2,7 százalékról 2,9 százalékra gyorsult – tehát azért az erősödés teljes egészében nem látszik meg az árakban.

A szolgáltatások inflációja az előző havi 6,8 százalékról 5,0 százalékra lassult. Talán ez az egyik olyan terület, amelyet most a monetáris politika leginkább figyel, hiszen itt volt némi meglepetés a decemberi adatban. Itt is van néhány termékcsoport, ami érdemben az átlag felett drágult: a színházjegyé 19,2, az üdülési szolgáltatás 14,2 százalékkal.

Regős Gábor szerint a mai adat alapján az a fő kérdés, hogy mit tesz az MNB: vág-e már februárban, megvárja a márciust, amikor is megjelenik az új inflációs jelentés és még többet tudunk az év eleji átárazásokról vagy megvárja az április vagy májusi kamatdöntő ülést, amikor is jobban látjuk a választások utáni pénzpiaci helyzetet (túl vagyunk talán a turbulensebb időszakon) és látjuk már azt is, hogy a fiskális lazítás nyomán megnövekvő kereslet hogyan befolyásolta az inflációt. Mert bár az év eleji inflációs adatok szép képet mutatnak, ebben a bázishatások és a kereslet élénkülése miatt biztosan lesz romlás – a kérdés csak az, hogy mekkora. 

Vannak tehát inflációs kockázatok, amit ha a jegybank óvatos, akkor figyelembe vesz, de adott esetben egy kamatcsökkentést is meg tud indokolni. A mai adatok alapján mindenesetre sokkal közelebb kerültünk egy februári lazításhoz, mindenesetre érdemes lesz figyelni a jegybanki kommunikációt, hogy az infláció értékelésében az alacsony szintet emeli ki vagy azt, hogy vannak olyan tényezők, amelyek óvatosságra intenek.

Az év egészének inflációját több tényező is befolyásolja még: a már említett pénzpiaci stabilitás és keresletélénkülés mellett nagy kérdés, hogy mi lesz az árrésstopokkal és mi lesz ezek esetleges kivezetésének inflációs hatása. Szintén kérdés, hogy a választások után bekövetkezik-e a várva várt fiskális konszolidáció és ha igen, az keresletet szűkít (csökkenti az inflációt) vagy fogyasztási adókat, költségeket emel, ami pedig növeli az inflációt. Vagy esetleg további lazítás kezdődik, aminek nyomán szintén inkább nőhet az infláció. E tényezők összessége határozza majd meg, hogy a pénzromlás az idén a jegybanki cél körül, 3 százalékon vagy 4 százalék körül, esetleg némileg felette alakul – zárta elemzését a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője szerint januárban is pozitív meglepetést okozott az infláció, az éves ráta a vártnál gyorsabban lassult. Az éves árindex ennyire alacsony legutóbb 2020 májusában volt, amikor is a koronavírus-járvány miatti lezárások hatása érvényesült az árfolyamatokban.

Az elemző az élelmiszer-infláció mérséklődése kapcsán Regős Gáborhoz hasonlóan hangsúlyozta az árrésstopok szerepét és a forint árfolyamának erősödését.

Kiemelte továbbá, hogy az élelmiszerek esetében termelői oldalról sem látható árnyomás, a mezőgazdasági termékek termelőiár-indexei a tavalyi év végén már érdemi ármérséklődést jeleztek, miközben az élelmiszeripari termelői árak is csupán 2,4 százalékos növekedést mutattak decemberben. Egyes élelmiszerek, mint a friss hazai és déli gyümölcsök vagy a csokoládé és kakaó, ugyan nagyobb áremelkedést mutattak, azonban emögött a világpiaci árak alakulása húzódik meg. A hűvösebb téli időjárás Spanyolországban és Marokkóban is gyengébb termést eredményezett, amely az importon keresztül hozzájárult a friss zöldség havi alapú, 11,4 százalékos drágulásához, februárban viszont már árcsökkenés jöhet.

A ruházkodási cikkek esetében a januárban jellemző szezonális ármérséklődés ment végbe, miközben a tartós fogyasztási cikkek esetében a szokásosnál némiképp erősebb átárazás adódott, amelynek köszönhetően a termékcsoport már kismértékben felfelé húzta a teljes inflációt. Az erősebb átárazás a forint erősödése ellenére negatív meglepetést jelent.

Havi alapon 0,9 százalékkal mérséklődött a háztartási energia, fűtés ára, így az éves árindex is 6,2 százalékra lassult. Ebben ugyanakkor nem a januári rezsistop játssza a szerepet, a KSH módszertana miatt az csak a későbbi hónapokban jelenik meg. Az árcsökkenés mögött az enyhébb ősz végi időjárás miatti alacsonyabb fűtési igény szerepét kell kiemelni.

Az üzemanyagárak csökkenését illetően a szakértő kiemelte, hogy az év eleji jövedékiadó-emelést is fél évvel elhalasztották, amely támogatta a kedvező folyamatokat. Az üzemanyagárak alakulása azért is kulcstényező, mert beépül minden termék és szolgáltatás árába.

A szolgáltatások áremelkedése 5,0 százalékra lassult, miközben havi alapon is csupán 0,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, amely erősen visszafogott átárazást jelez. Ezt támogatta költség oldalról az üzemanyagárak mérséklődése, valamint a forint erősödése is, miközben a dinamikus béremelkedés negatív tényezőként jelenhetett meg. 

A kedvező januári adat azért is fontos, mert a decemberi statisztikában pont a szolgáltatások átárazása okozta a legnagyobb bizonytalanságot. Idén, a tavalyi év elejével szemben, ugyanakkor szinte minden szolgáltatáscsoport esetében a tavalyinál visszafogottabb átárazást mutatnak az adatok.

Molnár Dániel szerint a bázishatás miatt februárban tovább lassulhat és 2 százalék alá, a jegybanki toleranciasávon kívülre eshet az áremelkedési ütem. 

Hozzátette: ezt követően kismértékű gyorsulás várható, a januári rezsistop hatását is figyelembe véve azonban nem számít rá, hogy az idei év során az áremelkedési ütem felfelé kilépne a 2-4 százalékos toleranciasávból, miközben éves átlagban a jegybanki 3 százalékos célhoz közeli inflációs ráta valószínűsíthető. 

Az elemző Regős Gáborhoz hasonlóan úgy véli: a visszafogott januári átárazások alapján és az adatvezérelt döntéshozatal miatt jó esély van rá, hogy a jegybank már a februári ülésén kamatcsökkentésbe kezd.