Jelentős ösztönző és még egy darabig velünk maradhat az árréscsökkentés

Jelentős az árréscsökkentés inflációmérséklő hatása. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is utalt rá, nem várható, hogy a közeljövőben kivezetik az intézkedést, ám finomhangolásra sor kerülhet.

A decemberi inflációs adat a tavalyi bázisadat miatt is kedvező Fotó: Vémi Zoltán

Az inflációs adatokat vizsgálva könnyű lenne azt mondani, hogy eljött az árrésstop kivezetésének ideje, a decemberi kiterjesztésnek is köszönhetően az élelmiszer-infláció a tavalyi év végén 2,6 százalékra csökkent, miközben a vendéglátási szolgáltatások nélkül számolva éves bázison még 0,3 százalékos árcsökkenés is történt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint – mondta el lapunk megkeresésére Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője annak kapcsán, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter többször is utalt rá, rövid távon nem várható az árréscsökkentés kivezetése, azonban bizonyos finomhangolást nem zárt ki. Ugyanakkor jelenleg az intézkedés február 28-ig van érvényben, egyes kiskereskedelmi szereplők pedig e határidő felé közeledve ismételten az árréscsökkentés kivezetése mellett érvelnek, mondván, hogy visszaesett a fogyasztás.

Az árréscsökkentés esetén a drágulás nincs kizárva, hiszen nem árstopról van szó
Fotó: BERND WEISSBROD / DPA

Molnár Dániel mindenekelőtt leszögezte, az árréscsökkentés kivezetése azonnal érdemi áremelkedést hozna az érintett termékek esetében, attól függetlenül, hogy a kereskedők a kiesett profitot megpróbálnák-e visszanyerni vagy sem. Igaz, a hatás kisebb lenne, mint a bevezetésük inflációmérséklő hatása. A gazdasági környezet is érdemben változott az előző évhez képest: az árfolyam erősödött, az üzemanyagárak mérséklődtek, amely költségoldalon nyitott mozgásteret a vállalatok számára, miközben a cégek alkalmazkodtak is az árrésstophoz az elmúlt közel egy év során. És még azért is várható kisebb áremelkedés, mert a kereskedők el szeretnék kerülni a már említett keresletcsökkenést.

A hirtelen áremelkedés negatívan befolyásolná az inflációs várakozásokat is. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb megtakarítási felmérése szerint a tavalyi év végén az egy évre előretekintő inflációs várakozások csökkenése megállt, amely az év végi szolgáltatásinfláció mellett a legnagyobb fejtörést okozza a monetáris tanács számára a kamatpálya kialakítása kapcsán. Egy további szempont, hogy a gazdaságban februártól jelenik meg a legkisebb kereseteknek és a közszféra béremeléseinek, a családtámogatások bővítésének, illetve a 13–14. havi nyugdíjak kifizetésének a hatása. A megjelenő többletkereslet eleve ösztönzőt jelentene a vállalatok számára a magasabb áremelésekre, amely így mérsékelné a jövedelmi helyzet javulása nyomán realizálódó reálgazdasági hatásokat. Az árrésstopok fenntartása tehát azt a célt is szolgálhatja – mutatott rá Molnár Dániel –, hogy a fogyasztás bővülése fennmaradjon. Egyúttal felidézte, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nyilatkozatai is arra utalnak, hogy velünk marad még az árréscsökkentés. A tárcavezető már arról is beszélt, meg kell vizsgálni az árrésstopok hosszú távú fenntarthatóságának kérdését, hogyan érhető el egyszerre, hogy az alapvető élelmiszerek árai alacsonyak maradjanak, miközben a szabályozás is rugalmasabb legyen. Legutóbb a miniszter úgy fogalmazott, ezek fenntartására a választások után térnek vissza, akkor dőlhet el, hosszú távon velünk maradnak-e ezek az intézkedések.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szintén hasonlóan látja a pozitív hatásokat.. Emlékeztetett egyúttal, a kormányzat és néhány szolgáltató szektor szereplőinek megállapodásaként több ágazatban „önkéntes” árkorlátozás lépett életbe, melyek az idei év közepéig vannak érvényben. Így jön ki a már említett másfél százalékos inflációt mérséklő hatás.

A vezető közgazdász szintén úgy látja, az eddigi döntéshozói nyilatkozatok alapján a kivezetés egyáltalán nem vehető biztosra, sőt az sem, hogy a következő időszakban lesz-e valamilyen módosítás. Ugyanakkor a tízszázalékos maximális árrés meglehetősen alacsony, így az is elképzelhető, hogy egy ennél magasabb, mondjuk 15 százalékos árrés marad tartósabban velünk – vélekedett. Nem számít az árrésstopok kivezetésére, a választások előtt senki nem vállalna fel egy akár 1,5 százalékpontos inflációemelkedést. Ennek kapcsán kérdés, hogy a tényleges inflációs ugrás mekkora lenne, a jegybank szakértői ettől jóval kisebbet valószínűsítenek, ami alapján február vége jó időzítés lehetne az intézkedések kivezetésére, viszont kérdés, hogy hogyan alakul a fiskális politika a választások után, ez pedig az árrések sorsát is befolyásolná.

Regős Gábor egyúttal hangsúlyozta, ez nem árstop, az árak emelése nem tilos, amennyiben drágul a beszerzés, itt az árrés mértéke az, ami rögzített. A kérdés tehát valóban úgy is hangozhat, hogy mi az az árrés, ami nem irreálisan nagy, de nem is okoz veszteséget.