Kiderül a héten, mennyivel nőttek tavaly a keresetek

A hét utolsó munkanapján két igen fontos adat érkezik. Megtudhatjuk, mennyivel nőttek a keresetek és hogyan alakultak a lakásépítések. Az Egyesült Államokból pénteken két releváns adatot várunk: a negyedik negyedéves GDP első becslése, illetve a Fed által figyelt inflációs mutató.

Az Otthon start a lakásépítéseket is ösztönzi Fotó: Fotó: Kállai Márton Forrás: Fotó: Kállai Márton

A héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) két adatot közöl – mindkettőt a hét utolsó munkanapján. Ekkor látnak napvilágot a decemberi (és így a tavalyi év egészére vonatkozó) kereseti adatok, valamint a IV. negyedéves lakásépítési adatok. Novemberben folytatódott az átlagkeresetek növekedése: a bruttó átlagkereset 8,9, míg a nettó 10,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A kettő közötti eltérést egyrészt a családi adókedvezmények júliusi emelése, másrészt pedig a háromgyermekes anyák szja-mentességének bevezetése okozta – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Hozzátette, ezzel a nettó átlagkereset a 3,8 százalékos inflációt figyelembe véve 6,2 százalékkal emelkedett. Az év utolsó hónapjában már nagy meglepetésre nem számít, szerinte annál izgalmasabbak lehetnek az év első hónapjaiban beérkező adatok.

A héten a KSH két adatot közöl, az egyik fontos mutató a kereseteké
Fotó: Xinhua via AFP

A lakásépítések száma már nem alakult ennyire kedvezően: tavaly az első három negyedévben mindössze 7490 új lakás épült, ami az egy évvel korábbitól 14 százalékkal elmaradt. A kiadott építési engedélyek száma eközben 37 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, azaz a jövőre nézve lehetünk optimisták. Az alacsony lakásépítési szám növekedését elősegíti az Otthon start is, ám ennek hatása nem egyik napról a másikra jelentkezik, az új lakások megépítéséhez idő kell.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) e heti adatközlései közül a negyedik negyedéves pénzügyi számlák szerdán megjelenő előzetes adatait emelte ki Regős Gábor. Ebből az adatsorból a leginkább közérdeklődésre számot tartó adat az államadósság GDP-arányos értéke lesz. Ez a harmadik negyedévben 75,1 százalékot tett ki az egy évvel korábbi 76,1 és az egy negyedévvel korábbi 76,2 százalék után. Ennél persze lényegesebb lesz az e heti adat, hiszen ez mutatja meg azt, hogy az év végén hogyan zárt az államadósság – mutatott rá.

Az Eurostat a héten két fontosabb decemberi adatot közöl: hétfőn az ipar, csütörtökön pedig az építőipar számait. Novemberben az eurózóna ipari termelése havi alapon 0,7, míg éves összevetésben 2,5 százalékkal bővült, miközben a teljes Európai Unióban a növekedés 0,2, illetve 2,2 százalék volt. Az egyes uniós tagországok közül az ágazat teljesítménye legnagyobb mértékben Írországban (10,6 százalék), Cipruson (10,5 százalék) és Horvátországban (8,8 százalék) nőtt, míg a legnagyobb csökkenést a bolgár (9,3 százalék), a máltai (8,2 százalék) és a magyar (5,5 százalék) ipar szenvedte el – sorolta a vezető közgazdász.

Az építőipar termelése novemberben 0,8 százalékkal csökkent havi és 1,1 százalékkal éves alapon az eurózónában, valamint 0,4, illetve szintén 1,1 százalékkal az Európai Unió egészében. Az ágazat teljesítménye leginkább Finnországban (14,5 százalék), Szlovéniában (12,2 százalék) és Csehországban (6,2 százalék) haladta meg az egy évvel korábbit, míg a legnagyobb visszaesés Ausztriában, Belgiumban (egyaránt 4,9 százalék), Franciaországban (4,5 százalék) és Magyarországon (3,5 százalék) történt.

Az Egyesült Államokból pénteken két fontos adat érkezik: a negyedik negyedéves GDP első becslése, illetve a Fed által figyelt inflációs mutató, a személyes kiadások árindexének decemberi adatai. A harmadik negyedévben a GDP negyedéves alapon évesítve 4,4 százalékkal bővült az egy negyedévvel korábbi 3,8 százalék után. Ez azt jelenti, hogy a gazdaság teljesítménye éves alapon 2,3 százalékkal növekedett. Az Egyesült Államok gazdasága tehát erős harmadik negyedévet tudhat maga mögött. Kérdés, hogy a negyedik negyedév is ilyen kedvezően alakult-e.

A személyes kiadások árindexe novemberben 2,8 százalékos drágulást mutatott, ami az előző havinál minimálisan nagyobb. Ez, bár a jegybank célja felett van, de nem jelent extrém erős inflációt, azaz nem kényszerít ki sem lazítást, sem szigorítást. Mivel a munkaerőpiaci adatok az Egyesült Államokban erősek lettek, így ebből a szempontból sincs különösebb ok egyelőre a lazításra.

Kedden tartja soron következő ülését a román jegybank. Romániában az alapkamat a magyarral megegyezően 6,5 százalék, 2024 augusztusa óta ezen a szinten nem változtattak. Egyelőre a magas, 10 százalékot közelítő infláció miatt ebben nem is várok változást – tette hozzá Regős Gábor.