Lesz elég energiánk a gazdasági fejlődéshez

Az ellenfeleink azt a sorsot szánták nekünk, hogy kicsik legyünk és szegények. Mi arra hívunk mindenkit, hogy Magyarország újra nagy és gazdag ország legyen – hangsúlyozta Orbán Viktor szombati évértékelőjében. A kormányfő arra is felhívta a figyelmet, Brüsszel már eldöntötte, hogy háborúba megy az oroszok ellen, ennek jegyében szankciók sorát vezették be, és újabban pedig 1500 milliárd dollárt követelnek a tagállamoktól. Ugyanakkor a Halle Institute for Economic Research (IWH) friss kutatása szerint az Európai Bizottság elhibázott Ukrajna- és energiapolitikájának eddigi legnagyobb kárvallotja az Európai Unió legnagyobb gazdasága, maga Németország.

Fontos bejelentéseket tett a miniszterelnök Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Lesz olaj, lesz gáz, épül Paks, lesz elég energiánk a gazdasági fejlődéshez és az adatalapú gazdasághoz – közölte Orbán Viktor szombati évértékelő beszédében, megjegyezve, eközben a többi uniós tagállam a magyar rezsiárak négy-ötszörösét fizeti. Ennek kapcsán a kormányfő felidézte, hogy tavaly megállapodásokat kötött az amerikai, az orosz és a török elnökkel Magyarország gáz- és kőolajellátásának biztosítása érdekében. 

A kormányfő a Várkert Bazárban mondta el szokásos évértékelő beszédét szombaton (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos)

Kinek mit intézett a kormánya

Ezzel szemben az Európai Unió gazdasága megállíthatatlanul hanyatlik az ideológiavezérelt energiapolitika és az Ukrajánanak nyújtott támogatások egyre nyomasztóbb terhétől. Mint az a számokból alább kiviláglik, az orosz energiahordozókat illető brüsszeli szankciókat és a szénhidrogének világpiaci árának robbanásszerű növekedését Németország sínyli meg a legjobban. Ezt bizonyítja a leibnizi székhelyű Halle Institute for Economic Research (IWH) január végén publikált felmérése is, mely szerint 

Európa legnagyobb gazdaságában 2025-ben több vállalat jelentett fizetésképtelenséget, mint az elmúlt húsz évben bármikor.

A patinás kutatóintézet 2025 egészére vonatkozóan az IWH összesen 17 604 csődöt regisztrált, ami 2005 óta a legmagasabb érték. Figyelemre méltó adat, hogy még a 2008-as pénzügyi válság idején is öt százalékkal alacsonyabb volt a csődök száma, mint most. 

Az energiakitettsége miatt a német feldolgozóipart érintette a legsúlyosabban a csődhullám, és a bezárások nyomán mintegy 62 ezer munkahely szűnt meg az ágazatban.

 Ezzel párhuzamosan az üzleti hangulat is hónapról hónapra romlik az unió legnagyobb gazdaságában, ami a magyar exportkilátásokat is beárnyékolhatja. A rezsiárak növekedésén keresztül a német lakossági fogyasztók is jelentős kárvallottjai az orosz-ukrán háború hatásainak, hiszen egyre többet kénytelenek fizetni az elfogyasztott villany és gáz után.

Válságban a német gazdaság

Bár alapvetés, hogy a német mozgás meghatározza az EU-s és a magyar gazdaság teljesítményét is, mégis Magyarországon azt láthatjuk, hogy közel sem tapasztalható az az elementáris csődhullám, mint a németeknél, sőt az elmúlt négy év mindegyikében rekordot döntött az új beruházások száma.

Ha megvizsgáljuk a helyzet eredőit, akkor három meghatározó különbséget látunk Budapest és Berlin gazdaságpolitikája közt. Míg Németország eddig egyes becslések szerint már negyvenmilliárd euró veszteséget könyvelhetett el az orosz energiahordozók kitiltása miatt, addig Magyarország következetesen kiáll az orosz energiahordozók behozatala mellett. Már csak azért is, mert az árat és kiszámíthatóságot tekintve jelenleg nincs versenytársuk. S bár már rendelkezésre áll az Adria-csővezeték is, de az azon érkező szénhidrogén esetén kérdéses 

• a kapacitás, 
• a tranzitdíj mértéke  
• és magának az energiahordozónak az ára is. 

Egyértelmű, hogy önmagában képtelen szavatolni Magyarország energiabiztonságát. Fontos különbség az is, hogy a magyar kormány évek óta egy sor fogyasztásösztönző és gazdaságélénkítő lépéssel igyekszik ellensúlyozni a háború nyomán kialakult gazdasági nehézségeket. Míg a lakosságot az ár- és árréstopokkal, addig a cégeket támogatásokkal és kedvezményes hitelekkel segítik. Egyáltalán nem elhanyagolható eltérés az sem, hogy 

hazákban hosszú évek óta érvényben van a rezsicsökkentés, amely a lakossági végfelhasználók számára tartja megfizethető sávban az energiaárakat.

 Jól látható, hogy amióta a szomszédunkban háború dúl, az e három pilléren nyugvó intézkedések biztosították, hogy a magyar nemzetgazdaság a sokasodó nehézségek ellenére is a vízfelszín felett maradjon, a gazdasági szereplők pedig elkerüljék a csődöt.