Nem csökken az orosz olaj szerepe a világpiacon, a tortát osztották újra

Az olajpiacon csupán a tortát osztották újra, India hivatalosan hiába vesz kevesebbet Oroszországtól, Kína növelte vásárlásait. Ezzel együtt a világpiacról sem lehetne (teljesen) kiszorítani az orosz olajat, amelynek mellőzése Európában inkább ideológiai kérdés, háttérbe szorítva Magyarország ellátásbiztonságát.

Egyértelmű, hogy ideológiai alapon tiltják ki Magyarországról az orosz olajat, az ellátásbiztonság úgy látszik, sokadlagos szempont Forrás: AFP

Az Oroszország ellen bevezetett nyugati energiaszankciók működőképessége, hatásossága mindig is erősen kérdéses volt, tekintve, hogy olyan nagy felvásárló gazdaságok, mint India vagy Kína, továbbra is korlátozások nélkül kereskednek Oroszországgal. Az olajpiacon is alapvetően ezt láthatjuk, hogy lényegében a tortát osztották újra: Európában nőtt az amerikai, a norvég és a közel-keleti olaj súlya, miközben más régiókban csökkent – mondta el lapunk megkeresésére Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője annak kapcsán, hogy ismét megmutatkoznak a szankciós politika hátulütői: míg Európából kitiltanák, Kína még több orosz kőolajat vásárol. A már említett leválásért az uniós országok természetesen magasabb árat fizetnek, ha olcsóbb lenne az Oroszországon kívüli beszerzés, akkor a szankciók nélkül is máshonnan szerezték volna be a kőolajat. Ezzel párhuzamosan Kína és India még kedvezményeket is ki tud harcolni, amely további költségoldali versenyelőnyt biztosít nekik. Habár a bevételeket csökkenti, de a kedvezményeket az oroszok meg is engedhetik maguknak, mivel a kitermelési költségeik elmaradnak a norvég vagy az észak-amerikai költségszintektől.

Oroszország kőolajbevételei nem függnek érdemben a hazai kereslettől, miközben elég sok hír jelenik meg arról, hogy más országok is vásárolnak átcímkézve orosz kőolajat vagy kőolajszármazékokat
Fotó: Zhengzaishuru/Shutterstock

Molnár Dániel rámutatott, Magyarország és a magyar import szerepe ebből a szempontból marginális, Oroszország kőolajbevételei nem függnek érdemben a hazai kereslettől, miközben elég sok hír jelenik meg arról, hogy más országok is vásárolnak átcímkézve orosz kőolajat vagy kőolajszármazékokat, amelyek eredetének meghatározása eleve jelentős nehézségeket okoz.

A bizottság szempontjából a magyar (és szlovák) beszerzés folytatása azért jelent problémát, mert rontja az összképet, amelyet a világnak mutatni kíván, hogy „teljes mellszélességgel” támogatja Ukrajnát, és sikeresen levált az orosz energiahordozókról, miközben ez egyrészt a gyakorlatban nem valósult meg – az uniós országok továbbra is vásárolnak nagy tételben orosz LNG-t, illetve átcímkézett termékeket –, és az eredménye egy más irányba történő függés és magasabb árszintek lettek. A tagállami szempontok, hazánk esetében az ellátásbiztonság és a megfizethetőség, a jelek szerint másodlagos (vagy harmadlagos) szemponttá váltak.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza azt mondta, Trump színre lépése lendületet adott a békefolyamatnak – vagy legalábbis kísérletet tett a béke megteremtésére. Az orosz bevételek csökkentésének mint a háború lezárásához szükséges egyik eszköz fontosságát Trump is felismerte, ezért Indiát próbálja leválasztani az orosz olajról, hiszen Európa leválasztása önmagában láthatóan nem segített, sőt tulajdonképpen azokkal tett jót, akik helyette beléptek az olcsóbb energiát vásárlók közé. India már tavaly is megígérte a leválást, de ebből semmi nem lett. India azonban a leválásért cserébe „édességet” kapott – kisebb vámszintekkel sújtja őket az Egyesült Államok. Az elmúlt hónapokban India importja csökkent, ezzel szemben Kínáé nőtt. Ez persze azt is jelentheti, hogy még olcsóbban szerezheti be az energiahordozót, hiszen alkupozíciója erősebb lesz. Ez egyrészt tovább csökkenti az orosz bevételeket, másrészt viszont Kína versenyképességét növeli.

Ha az orosz olaj a világ minél nagyobb területéről esik ki, annak további hatásai is vannak. Ez egyrészt jelenthetne növekvő keresletet az amerikai (és venezuelai) olaj iránt, ami viszont technológiailag nem ennyire egyszerű, sokkal inkább a közel-keleti olaj lehet helyettesítő. Ha viszont ez a kínálat kiesik, az azt is jelenti, hogy az árak feljebb mennek, ami viszont az Egyesült Államok elnöke szempontjából népszerűségvesztést jelenthet, hiszen a tengerentúlon az üzemanyag ára fontos politikai kérdés. Ebből is következik, hogy az orosz olaj mégsem szorítható ki teljesen, egyensúlyozni kell a gyors kivéreztetés és háborúlezárás és a konszolidált árszint között.

Regős Gábor szavaiból szintén az tűnik ki, amennyire nem tényező globálisan hazánk kőolajellátása, annál fájóbb számunkra az orosz olaj esetleges hiánya akár energiabiztonsági, akár versenyképességi szempontból.

A huszadik szankciós csomag értelme

Az uniós jogszabályok értelmében szankciókat csak ideiglenesen lehet kivetni, azokat bizonyos időközönként meg kell újítani. (Erre legutóbb decemberben került sor, akkor idén július végéig hosszabbították meg a szankciókat). Ursula von der Leyen közben bejelentette, hogy készül a huszadik szankciós csomag is, amely sajtóhírek szerint elsősorban a réz és a platina importjára irányulna. Ezek kapcsán viszont továbbra is kérdés, hogy ha a megelőző 19 csomag nem érte el a várt hatást, nem sikerült az orosz gazdaságot térdre kényszeríteni és megállítani a háborút, akkor egy újabb korlátozás, amelyet várhatóan a korábbiakhoz hasonlóan meg tudnak majd kerülni, miért hozna más eredményt – ismertette Molnár Dániel.