Rezsiárak: Európa kettészakadt – nálunk az egyik legkedvezőbb a lakossági energiaár

Látványos különbségek vannak az európai áram- és gázárak között, de a kép gyökeresen megváltozik, ha a jövedelmeket is figyelembe vesszük. A vásárlóerőhöz igazított rezsiárak azt mutatják, hogy a közép- és kelet-európai háztartásokra arányosan nagyobb teher hárul, még alacsony nominális árak mellett is. Hazánk az olcsóbb energiaárú országok közé tartozik, az uniós átlagnál jóval alacsonyabb lakossági áram- és gázárakkal.

A rezsit átalánnyal és diktálással is fizethetjük, de mi a különbség Forrás: Pexels

Gázfronton Stockholm a rekorder

A földgáz esetében még élesebb különbségek rajzolódnak ki. 2026 januárjában a lakossági gázárak 

• Kijevben 1,6 eurócent/kWh-t tettek ki, 
• Budapesten 2,6 euroócent/kWh voltak, 
• Stockholmban viszont elérték a 35 eurócentet. Az unión belül a stockholmi ár több mint 13-szorosa volt a budapestinek.

A második helyen Amszterdam állt 17,4 eurócent/kWh-val, ami jól mutatja, mennyire kilóg Stockholm a mezőnyből. 

A HEPI szerint ennek oka a svéd gázpiac sajátos szerkezete: rendkívül kevés a lakossági fogyasztó, ráadásul a stockholmi hálózat elszigetelten működik. Bern, Lisszabon, Róma, Párizs, Bécs és Berlin szintén az uniós átlag feletti gázárakkal szembesült. A különbségeket itt is a beszerzési és árazási gyakorlatok, az időjárás, a tárolói készletek és a piaci összekapcsoltság alakítják.

PPS-egységben számolva Stockholm továbbra is messze a legdrágább marad, míg Budapest a legalacsonyabb értékek között szerepel, több kelet-európai város – köztük Szófia és Vilnius – ugyanakkor jelentősen előrébb kerül a rangsorban. A korrekció azt jelzi: ahol a nominális ár alacsony, ott gyakran éppen a jövedelmi szint miatt válik a gáz a legnagyobb teherré, Budapest és Stockholm azonban ebből a szempontból is kivételnek számít.

Ezért kedvezőek a magyar rezsiárak

A kedvező magyar energiaárak is szóba kerültek legutóbb, a szombathelyi háborúellenes gyűlésen, ahol Orbán Viktor arról beszélt, hogy az olcsó orosz energia nélkül a rezsicsökkentés fenntarthatatlan lenne, és a magyar családok terhei akár évi egymillió forinttal is nőhetnének.

A kormányfő azt mondta, ha nem lenne orosz olaj és orosz gáz, akkor sokkal magasabb lenne a rezsiköltség. Magyarországon ma 250 ezer forint az átlagos évi rezsiszámla, Lengyelországban ez nyolcszázezer. „Aki azt mondja, hogy le lehet válni az orosz energiahordozókról a rezsicsökkentés meg nem szüntetésével, az vagy buta, vagy hazudik” – tette hozzá.