Megállapodtak tegnap hajnalban az Európai Unió tagállamainak agrárminiszterei a közös agrárpolitika (KAP) reformjáról.
Ezeket kell tudni a jövő évi nyugdíjakról
Inflációálló marad, és egy hónapnyival több nyugdíj jár Magyarországon 2025-ben is.
Megállapodtak tegnap hajnalban az Európai Unió tagállamainak agrárminiszterei a közös agrárpolitika (KAP) reformjáról.
Magyarország összességében megnyerte az agrárcsatát, mivel olyan javaslatot fogadott el a tanács, amely kellő rugalmasságot hagy a tagállamok kezében ahhoz, hogy a gazdák meg tudjanak felelni az új elvárásoknak.
A feltételek teljesítése pedig nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a 2023 és 2027 közötti időszakban is megkapják a termelők a közvetlen támogatásokat és a vidékfejlesztési, beruházási forrásokat.
A tegnapi döntést hosszas vita előzte meg, ezért fontos mérföldkőhöz érkezett az agrárpolitika megújítása. A következő időszakban ugyanakkor az Európai Parlament is megtárgyalja a javaslatot, a parlamenti vitában pedig további nézetkülönbségek várhatók.
Az új KAP középpontjában a magasabb környezet- és éghajlatvédelmi célok állnak: új elem az úgynevezett ökoszisztéma-rendszerek megjelenése. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy
a gazdák abban az esetben jutnak hozzá a támogatásokhoz, ha elősegítik az Európai Unió 2050-ig szóló klímacéljait.
A tagállamok – köztük Magyarország is – egyetértettek a magasabb környezeti ambíciók fontosságával, a vitát elsősorban Brüsszel végrehajtáshoz kapcsolódó terve okozta.
Az Európai Bizottság javaslatával ellentétben a tegnap elfogadott dokumentum meghagyja a tagállamok rugalmasságát,
az adott ország alakíthatja ki, hogy a környezeti célok eléréséhez milyen feltételeknek kell megfelelniük a gazdáknak.
A vitás kérdések mellett számos pontban ugyanakkor egyetértett a 27 uniós ország. Ezek közé tartozik az úgynevezett Termőföldtől az asztalig (Farm to fork) stratégia, amelynek lényege, hogy összehangolja és fenntarthatóvá tegye az európai élelmiszer-előállítást, mindezt az őstermelők erőteljesebb támogatása mellett.
Fontos, hogy az európai fogyasztók a 2050-ig meghatározott európai éghajlati célok támogatása mellett is megfizethető élelmiszerhez jussanak. A stratégiával kapcsolatban hazánk korábban azt hangsúlyozta:
támogathatók a célok, amennyiben az nem jelent elviselhetetlen terhet a gazdálkodóknak, és megakadályozza, hogy a termelés megdrágulása miatt a harmadik országból érkező, alacsonyabb állatjólléti és éghajlati elvárások mellett gyártott élelmiszerek árasszák el az uniós piacot.
A Mezőgazdasági és Halászati Tanács október 19–21. közötti ülésén a visegrádi országok javaslatára elhalasztották az ökológiai termelésre és a címkézésre vonatkozó szabályozás szigorítását.
Emellett elfogadták a miniszterek a V4-ek javaslatára, hogy a koronavírus-járvány miatt további támogatásban részesüljenek az állattartók, és a későbbiekben kerüljön újra a napirendre az állatjólléti, állategészségügyi szabályok további szigorítása is.
Komoly vita volt arról is, hogy a növényi alapú fehérjéket, műhúsokat ne lehessen húskészítményként árulni, mivel az a fogyasztók megtévesztését eredményezheti.
Nagy István agrárminiszter a hajnalig tartó luxemburgi tanácsülést követően a Facebookon közzétett videójában arról beszélt, hogy nagy csatában jött létre a kompromisszumos egyezség.
Hazánk számára kedvező, hogy a közvetlen támogatási rendszer, a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások támogatása, a termeléshez kapcsolódó környezetvédelmi feltételek, a fiatal gazdák vagy a kisgazdaságok támogatása együttesen garantálja a jövőben a magyar mezőgazdaság versenyképes fejlődését.
Emellett megmarad az állattartók és a kertészetek számára a nemzeti támogatások rendszere is.
Inflációálló marad, és egy hónapnyival több nyugdíj jár Magyarországon 2025-ben is.
A diverzifikált gazdaság és a stabil nemzetközi kapcsolatok erősítése révén Magyarország képes hosszú távon biztosítani gazdasági növekedését és geopolitikai súlyát.
Az inflációkövető adóemelés logikája az, hogy alkalmazásával a vonatkozó adóbevételek megőrzik a reálértéküket.
Az adventi vásárok története a középkorba nyúlik vissza, Európa német nyelvű területein tartottak először ilyen rendezvényeket.
Rétvári Bence: Magyarország történetének legnagyobb tanárbéremelése zajlik
Szoboszlai „kézrátételes” karácsonyi fotóját nem mindenki fogadta jól
Friss fotó jött Katalin hercegnéről: így fest most, megdöbbentek a rajongók
Ilyen a kárpátaljai magyar katona karácsonya a fronton
Az etikettszakértő elárulta: ezek a legsértőbb ajándékok, amelyeket férfi kaphat
Csépányi Balázs: Demjén Ferenc nem tréfált, kőkeményen kiállt Orbán Viktor mellett
Bodrogi Gyula kórházba került, utolsó kívánsága lehet sosem teljesül már
Nikitscher Tamásért konkrét ajánlatot tettek karácsony előtt – sajtóhír
Demjén Ferenc nem tréfált, kőkeményen kiállt Orbán Viktor mellett
Menczer Tamás: Megszólalt a Kicsi, és beszélt magáról
Szalah karácsonyfája nagy vihart kavart a muszlim világban + videó
Az orosz külügy háborús kijelentésére figyel a világ
Inflációálló marad, és egy hónapnyival több nyugdíj jár Magyarországon 2025-ben is.
A diverzifikált gazdaság és a stabil nemzetközi kapcsolatok erősítése révén Magyarország képes hosszú távon biztosítani gazdasági növekedését és geopolitikai súlyát.
Az inflációkövető adóemelés logikája az, hogy alkalmazásával a vonatkozó adóbevételek megőrzik a reálértéküket.
Az adventi vásárok története a középkorba nyúlik vissza, Európa német nyelvű területein tartottak először ilyen rendezvényeket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.