– A kormány csütörtökön benyújtotta a parlament szakbizottságának a kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis a kata szabályainak átalakításáról szóló javaslatát. Szigorításról van szó?
– A kata mértéke nem változik, az adónem továbbra is az Európai Unió egyik legegyszerűbb és legkevesebb terhet jelentő közteherviselési lehetősége marad. A három fő pontból álló módosítási javaslat egyetlen cél érdekében született meg, azért, hogy kizárjuk a visszaélés lehetőségét. Szigorításról tehát nincs szó.
– Mely szereplők és hogyan éltek vissza a fő szabályként havonta ötvenezer forint befizetését elváró adónem nyújtotta lehetőségekkel?
– A kérdés megválaszolását a statisztikai adatok mellett szakmai, érdekvédelmi tapasztalatok is segítik. Egyrészt igen árulkodó, hogy míg az adónem első évében, 2013-ban a katát választók csupán három százaléka volt korábban foglalkoztatott, addig 2019 végére az akkori 377 ezer katás közül majdnem 150 ezer alkalmazottként, legtöbbször munkaviszonyban dolgozott a vállalkozás megkezdése előtt. A tapasztalatok emellett azt mutatják, hogy a nagyobb cégek éltek vissza a katával: tömegesen hoztak létre színlelt szerződéseket. Ebből egyébként az is következik, hogy a szabályváltoztatás a katát rendeltetése szerint használó taxisokat, fodrászokat, szerelőket és más tevékenységet űzőket nem érinti, több mint háromszázezer vállalkozásnak nem kell a módosításokkal foglalkoznia. A változtatások csak a visszaélés-szerűen viselkedő nagyobb cégeket érintik.
– És bizonyára a velük szerződéses kapcsolatban álló katásokat is.
– Nem egészen, és talán mégis. A probléma röviden összefoglalva abban áll, hogy bizonyos cégek a munkaerőt nem munkaviszony keretei között alkalmazzák, hanem katás vállalkozóként. Vagyis nem fizetik meg a munkaviszonyt terhelő közterheket, a szociális hozzájárulási adót, a személyi jövedelemadót, a járulékokat, ezért a dolgozóknak jelentősen kevesebb nyugdíjuk lesz és munkajogi védelem sem illeti meg őket. A legfontosabb módosítás ezt a helyzetet szünteti meg azzal, hogy bizonyos helyzetekre extra befizetést ír elő. Ha a katás vállalkozó és egyik üzleti partnere között az ügyletek értéke egy éven belül meghaladja a hárommillió forintot, akkor a hárommillió forint feletti rész után negyvenszázalékos adót kell leróni. Fontos, hogy a pluszadót az üzletfélnek, azaz a nagy cégnek kell befizetnie. Ezzel nem éri majd meg a bújtatott foglalkoztatás. A szabály alól egyetlen kivétel lesz: ha a kisadózó üzletfele külföldi vállalkozás. Csak ilyenkor kell majd a katásnak magának lerónia a negyvenszázalékos terhet.