– Alapvető fontosságú a szemléletformálás. A beruházóknak és építtetőknek – legyenek lakossági megrendelők, egy önkormányzat vagy éppen az állam – érezniük kell a klímaszempontok fontosságát. De a tudatosság önmagában kevés lenne, nagyon fontos, hogy mindehhez forrás is álljon rendelkezésükre. Lakossági oldalon erőteljes támogatás nélkül kis esélyét látom annak, hogy a nemzetközi és a hazai előírások megvalósíthatók legyenek. Gondoljunk csak arra, hogy a 2021-től átadandó új lakásoknál az épületenergetikai szabályok olyannyira szigorodnak, hogy egy lakóház építését akár húsz százalékkal is megdrágíthatják. Az is kérdés, hogy az ezzel a szigorítással járó építési megoldások mennyire fenntarthatók az épület élete során. Hiszen a hőszigetelés nem igényel karbantartást, de a hőszivattyúknak vagy más olyan műszaki megoldásoknak, amelyekkel az elvárások teljesíthetők, már drágább a fenntartási költségük a hagyományos megoldásokénál. Hasonlóan kritikus kérdés a városok, települések működtetése. A kamara régóta javasolja, hogy egy településnek ne csak főépítésze, hanem főmérnöke is legyen. Olyan szakemberekre van szükség, akik járatosak a településfejlesztésben, a működtetésben, az energetikában, a közlekedésfejlesztésben, vagyis azokban a kérdésekben, amelyek nemcsak a település fejlesztési céljainál, hanem napi működtetésében is meghatározók. Ez az új önkormányzati funkció a klímavédelem érdekében nagyon fontos lenne, ezért még márciusban egyeztetést kezdeményezünk a nagyobb önkormányzati szövetségekkel.