Lépnek az Országgyűlésben a földek elaprózódása ellen

Végleg pontot tehet az osztatlan közös földtulajdonból adódó problémákra az Agrárminisztérium törvényjavaslata. Az új szabályozásról a Magyar Nemzetnek Nagy János földügyekért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy számos módon segíti az érintett területek megosztását, így, ha az Országgyűlés is jóváhagyja a jogszabályt, januártól nagy számban indíthatják meg az eljárásokat a földhivatalok. A tárca kiemelt érdeklődésre számít, reményeik szerint minden parcellára jut majd legalább egy tulajdonostárs, aki érdekelt a teljes tábla megszerzésében.

2020. 05. 19. 5:45
Az osztatlan közös tulajdon gyakran akadályozza a terület hasznosítását Fotó: Mirkó István
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jelentős forgalombővülésre számíthatnak jövőre a földhivatalok: ha ­január elsején életbe lép az osztatlan közös földtulajdon felszámolására vonatkozó törvény – amely jelenleg az Országgyűlés jóváhagyására vár –, nagy számban indulhatnak meg a területek megosztásának felszámolását célzó eljárások. Nagy János, az Agrárminisztérium földügyekért felelős helyettes államtitkára lapunknak elmondta: érdemi érdeklődésre számítanak, hiszen jelenleg negyvenezer körüli megosztott ingatlant tartanak számon.

A részaránytulajdon ugyanakkor ma csaknem három és fél millió tulajdonost és mintegy 2,4 millió hektárt érint. – Hiszünk abban, hogy minden osztatlan közös tulajdonú parcella esetében van egy olyan tulajdonos, aki érdekelt abban, hogy megszerezze a teljes tulajdoni hányadot. Ha az Országgyűlés előtt lévő törvény hatályossá válik, mindenkinek meglesz a lehetősége arra, hogy lépjen – fogalmazott a helyettes államtitkár. Mint elmondta: a törvényjavaslat több módon is segíti a tulajdoni viszonyok rendezését.

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetését célzó eljárás már 2014-2015 óta zajlik az országban, és mintegy 55 ezer helyrajzi számot érintő ingyenes állami kimérést takar. A tárca a program tapasztalatait is felhasználva alkotta meg az új szabályozást, amely stabil jogi alapot teremt ahhoz, hogy az állam kezében lévő osztatlan közös tulajdonú földeken fennálló tulajdoni hányadok földkiadásokkor keletkezett, több évtizedes problémától végleg megszabaduljon a magyar agrárium. A tervek szerint ősszel készülnek el a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek. A helyettes államtitkár szerint az új eljárások bevezetése garanciát jelent arra, hogy a korábbi próbálkozások után végre tényleg megoldódjon az ügy.

Az osztatlan közös tulajdon gyakran akadályozza a terület hasznosítását
Fotó: Mirkó István

Az egyik legnagyobb változást az jelenti, hogy míg korábban az osztatlan közös területek megosztásához a tulajdonostársak százszázalékos egyez­ségére volt szükség, az új szabályozásnak köszönhetően elég lesz az ötvenszázalékos tulajdoni hányad plusz egy fő beleegyezése. Természetesen, ha lesznek olyanok, akik egy adott parcellán belül mégis maradnának az osztatlan tulajdon mellett, ezt is megtehetik. Egy testvérpárnál például elképzelhető, hogy nekik megfelel az osztatlan közös tulajdoni forma. A rendszerbe számos ösztönzőt is építettek a tárca szakemberei. Nagy könnyebbséget jelent például, hogy ahhoz, hogy valaki meg tudjon szerezni egy teljes parcellát, nem kell földművesnek lennie. A spekulánsok kiszűréséért azonban ehhez legalább három éve tulajdonnal kell rendelkezni az adott táblában.

Az osztatlan közös földtulajdon rendezése körül felmerülő egyik leggyakoribb probléma, hogy a tulajdonostársak jelentős részét nem lehet elérni, ismeretlen helyen tartózkodnak vagy – születési dátumukból ítélve – valószínűleg már nem élnek. A törvényjavaslat ezt a visszásságot is rendezni kívánja azáltal, hogy az a tulajdonostárs, aki szeretné megszerezni a teljes táblát, megfelelő értékbecsléssel kialakított összegért cserébe megvásárolhatja ezeket a résztulajdonokat. Mivel ezekben az esetekben gyakorlatilag nincs kinek odaadni a vételárat, az összeg bírósági letétbe helyezéssel fizethető ki. – A cél az, hogy ne aprózódjanak el a parcellák a kiméréssel, legyenek értelmesen művelhető területű földek – mutatott rá Nagy János.

Természetesen lesznek olyan esetek, amikor a tulajdonostársak igyekezete ellenére nem lehet megosztani a területet. Az állam ilyenkor közbeavatkozhat, és kisajátíthatja a szóban forgó földrészletet, hogy azt később egyetlen személy hasznosíthassa. – Ezzel a lehetőséggel csak a végső esetben szeretnénk élni. Ugyanakkor vannak olyan parcellák, amelyeknél például több ezer tulajdonostárs érintett, itt igenis az államnak kell lépnie – fogalmazott a helyettes államtitkár.

Az osztatlan közös tulajdonú parcellák méretüket tekintve nagyon változatos képet mutatnak. Van például olyan nyolc és fél hektáros tábla, aminek csaknem 1600 tulajdonosa van, és van egy négyzetméteres földterület két birtokossal. Néhány nagyobb, extrém méretűnek számító, kétszáz vagy akár négyszáz hektáros ingatlan is előfordul, de a területek túlnyomó többsége ennél jóval kisebb. A helyettes államtitkár szerint az állam kezében tízhektáros méretig körülbelül háromezer olyan tulajdoni hányad van, amit értékesíteni lehetne, ezeknek remélhetőleg nyáron kezdődhet az eladásuk. Jelenleg a kisméretű, három hektár alatti földekre tudnak jelentkezni az érdeklődök. Az első körben meghirdetett ingatlanok több mint hatvan százalékéra volt jelentkező. A tárca a földértékesítési programjának második ütemében több mint kilencezer, három hektár alatti parcellát hirdetett meg.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.