Mind a fővárosi, mind a vidéki ingatlanok elérhetősége jelentős mértékben javult az elmúlt időszakban az otthonteremtési támogatásokkal. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss elemzése szerint a két átlagkeresős családok lehetőségeit nézve az első ugrásszerű emelkedés a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) 2016. januári kibővítéséhez köthető.
Az intézkedés bevezetését követően egy két gyermeket vállaló vidéki családnak húsz, egy három gyermeket vállaló vidéki családnak hetven százalékkal csökkent az új lakás megvásárlásához szükséges hitel összege.
A magasabb lakásárak miatt Budapesten számottevően csak a háromgyermekeseknek vált könnyebbé a vásárlás, a tízmillió forintos csok igénybevételével esetükben több mint harminc százalékkal csökkent a vásárláshoz szükséges hitelösszeg. (A jegybank elemzői gyermektelenek esetén egy átlagos 45 négyzetméteres lakással, egygyermekeseknél 55, két gyermeknél 65, háromnál 75 négyzetméteressel számoltak – a szerk.)
Az elérhetőség a babaváró hitel 2019. júliusi bevezetésével emelkedett ismét jelentősen.
A csok és a babaváró maximális összegének kihasználása egy három gyermeket vállaló vidéki házaspár 75 négyzetméteres új lakás vásárlását szinte teljes egészében fedezi, de a fővárosban is újfent csaknem negyven százalékkal csökkent a szükséges hitelösszeg mértéke.
Ráadásul szabad felhasználású hitel lévén a babaváró új és használt lakás vásárlásakor egyaránt felhasználható önerőként (90 napon belüli felhasználásnál a hitel 75 százalékát veszik figyelembe önerőként, 90 napon túl a teljes összeget), így a társadalom szélesebb körét érintette.
Az MNB friss Lakáspiaci jelentésének mellékleteként megjelent elemzés szerint 2016-ig a fővárosi új ingatlanok elérhetősége a magasabb árak miatt sokkal rosszabb volt, mint a használt ingatlanoké, azonban a csokkal ez megfordult:
három gyermek vállalása esetén már könnyebb lett új lakást vásárolni.
Ekkor ugyanis 7,8 millió forinttal több vissza nem térítendő támogatás igénybevételére jogosultak a családok, mint használt ingatlan vásárlásakor.