– A kamara az őstermelők és a családi gazdaságok jelenlegi működési környezetéről többször azt hangsúlyozta, gátolja a mezőgazdaság fejlődését. Miért kellett gyakorlatilag teljesen újraszabályozni az érintettek mindennapjait?
– Eljárt az idő az immár húsz éve bevezetett szabályok felett, a fejlődés és a versenyképesség gátjává vált. A 2021-től életbe lépő, a magyar mezőgazdaságot érdemben befolyásoló törvénymódosítás a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hosszú távú, az agrárium versenyképességét és a vidék fejlődését segítő programjának kiemelt pontja.
Az új szabályokra a gazdatársadalom igényeit felmérve tettünk javaslatot, a változások így a tevékenységük gyakorlati működéséhez igazodnak.
A kedvezőbb adózás és a kisebb adminisztrációs teher a jelenlegi környezettel szemben már nem gátja, hanem ösztönzője lesz a gazdaságok fejlődésének és a generációváltásnak. Átlátható, valós képet kaphatunk végre arról is, ténylegesen hányan dolgoznak őstermelőként, családi gazdálkodóként a mezőgazdaságban.
– Milyen tényezők gátolják jelenleg a gazdaságok fejlődését?
– Beszédes példával érzékeltetném, hogy miért vált égetővé az új szabályozás. Érvényes őstermelői igazolványa ma 290 ezer főnek van, a 23 és fél ezer családi gazdaságban pedig 83 ezer fő családtag van. Ennek ellenére a minden érintettnek elérhető támogatásokra csak 168 ezren nyújtanak be kérelmet. Az ellentmondásos számok alapján
úgy becsüljük, valódi gazdasági tevékenységet kevesebb mint százezren végeznek, de a valós számukat most senki sem tudja.
Győrffy Balázs: Az őstermelők és a családi gazdaságok mindennapjait a kisebb adminisztrációs kötelezettség is megkönnyíti
Fotó: NAK
– Ez tehát azt jelenti, hogy több mint százezer főnek van úgy őstermelői igazolványa, hogy nem is gazdálkodik?
– Kényszerből szerepelhetnek a nyilvántartásban, ezzel a rendelkezésre álló adókedvezmények kihasználásával előnyökhöz juttatva az adott családi gazdaságot. Jelenleg a néhány hónapos csecsemő és a kilencven év feletti nagyszülő is lehet hivatalosan a családi gazdaságok tagja. Több ehhez hasonló szélsőséges példával is találkoztunk.
– Milyen gyakorlati következményekkel jár, ha a családtagok csak papíron őstermelők, kényszerből?
– A teljes átláthatatlansághoz vezetett. Ez a példa is érzékelteti, hogy miért volt égető a családi gazdasági formákra vonatkozó szabályozás megújítása. Ez az átláthatatlanság érdemben hátráltatja a fejlődést és a versenyképességet.
– Az imént úgy fogalmazott, kedvezményekhez jutnak a gazdaságok, ha a családtagok is őstermelők, még ha nem is az agráriumban tevékenykednek. Akkor miből következik mégis a hátrány?
– Látja, ez az ellentmondás egy másik jó példa arra, hogy maguk az érintettek is elvesznek a kiskapuk sűrűjében. Ráadásul a működési eredményük a legtöbbször a nullához közelít, és egyre nehezebb a finanszírozhatóság is. Az adózási értékhatárok nem ösztönzik, sőt inkább elriasztják a további növekedéstől a gazdaságot. A bankok pedig így nem szívesen nyújtanak hiteleket a kisebb méretű agrárvállalkozásoknak, mivel nehezen nyomon követhető a valós helyzetük. Ezek a körülmények pedig azoknak a gazdaságoknak a fejlődését is megnehezítik, amelyeknél megvan erre a szándék. Kiemelném, hogy az agráriumban égető fontosságú generációváltás is nehéz a mostani szabályozás mellett. Ennek oka, hogy a gazdaságok átadása rendkívül bürokratikus folyamat, így sokszor csak egy haláleset következményeként rendeződnek a viszonyok.
– Felszámolja a kiskapukat és rendet tesz az új szabályozás?
– Igen, mivel a legtöbben kényszerből éltek a rendszer adta lehetőségekkel.
A legfontosabb változások egyike, hogy kibővül az őstermelők tevékenységi köre, összhangban a földforgalmi törvényben meghatározott mező- és erdőgazdasági, valamint a kiegészítő tevékenységek körével.
Januártól az őstermelő bevételében a kiegészítő tevékenységből származó bevétel a teljes őstermelői bevétel legfeljebb 25 százaléka lehet. Idetartozik egyebek mellett a mezőgazdasági bérmunka vagy a falusi turizmus. Ennél is kedvezőbb, hogy az eddig kistermelőként tevékenykedőkre is az őstermelőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni 2021-től. Ez pedig úgy valósul meg, hogy őstermelői tevékenységnek minősül a saját tevékenységéből származó alapanyag feldolgozása a kistermelői rendeletben meghatározott mennyiségig. A termék-előállítás bevétele pedig nem számít bele az előbb említett 25 százalékba. Ez a változás azokat érinti, akik például a megtermesztett gyümölcsöt feldolgozva lekvárt készítenek, és azt értékesítik.
Átláthatóbb rendszer jöhet januártól: jelenleg senki sem tudja pontosan hány őstermelői igazolvánnyal rendelkező személy végez ténylegesen ilyen tevékenységet
Fotó: Éberling András
– Anyagilag is jobban járnak a gazdák?
– Mindenképpen. Az új szabályozás a kedvezményes értékhatárt egy konkrét összeg helyett már a minimálbérhez viszonyítva határozza meg.
A mára teljesen életszerűtlen hatszázezer forintos értékhatár helyett januártól a mindenkori minimálbér éves összegének a feléhez köti a törvény azt a legmagasabb összeget, amely alatt nem kell személyi jövedelemadó-bevallást benyújtani és adót fizetni.
Ez most nagyjából egymillió forint. A termelők tételes és átalányadózást is választhatnak, utóbbit legfeljebb évi húszmillió forint bevételig. Az átalányadózásnál az éves bevételi értékhatár a minimálbér ötszöröse, jelenleg mintegy tízmillió forint. Fontos változás:
ha a termelő bevétele magasabb, mint az adómentesség értékhatára, akkor az értékhatáron felüli bevétel tíz százaléka után kell adót fizetni jövő évtől. Jelenleg a teljes összeg után kell adózni, ezzel a rendszer azokat bünteti, akik fejlődni szeretnének.
– Hogyan válik átláthatóbbá a családi gazdaságok működése?
– A jelenlegi kétféle működési formát 2021-től az őstermelők családi gazdasága váltja mint új, egyszerűbb és átláthatóbb működési modell.
Alapításának feltétele a laza rokoni kapcsolat, de nem előírás a közös háztartás. Tagjainak nem kell főállású őstermelőknek lenniük, de előírás a személyes közreműködés.
Adózásuk az őstermelőknél megszabott bevételi értéket többszörözi a résztvevők számával, a kedvezményes adózás felső értékhatára viszont nem haladhatja meg a négy személyre számított összeget, tehát jelenleg a megközelítőleg nyolcvanmillió forintot. A működés részleteit szerződésben szabályozzák a tagok.
– A harmadik új működési forma, a családi mezőgazdasági társaság kikre vonatkozhat?
– A működési forma gyakorlatilag egy minősítés a jogi személyeknek. Feltétele, hogy a gazdasági társaság, a szövetkezet vagy az erdőbirtokossági társulat már be legyen jegyezve a cégbíróságon, a családi mezőgazdasági társaság tagjai rokoni kapcsolatban, azaz hozzátartozói láncolatban legyenek egymással, és csak mező- és erdőgazdasági tevékenységet vagy ezeket kiegészítő tevékenységet folytathatnak. A jogosultságot az agrárkamara állapítja meg.
– A januári átállásra fel tudnak készülni időben a gazdák?
– A változás nem jár többletteherrel. A kamara a falugazdász-hálózata mellett a weboldalán indított külön oldallal, kiadványokkal is segít a tájékozódásban.
Nem gondolom, hogy komoly adminisztrációs terhet kellene jelentsen az átállás egy olyan új szabályozásra, amelynek pont az egyszerűsítés az egyik legfontosabb eleme.
Az eredmény a korrekt, versenyképes működési feltételek mellett a növekedésre ösztönzés, a generációváltás segítése és a magyar mezőgazdaság nagyobb átláthatósága.
