Klapka György emlékezete
Az 1848/49-es magyar függetlenségi háború egyik sorsdöntő pillanata 1849. április 6-án következett be Isaszegnél.
A császári-királyi főparancsnok, herceg Alfred zu Windisch-Grätz tábornagynak bizony alapos fejtörést okozott az 1849. március 24-én bekövetkezett losonci rajtaütés.

Százhetvenegy esztendővel ezelőtt, 1849. március 24-én beniczei és micsinyei Beniczky Lajos őrnagy „száguldó különítménye” váratlan támadásával ugrasztott szét egy császári hadoszlopot Losoncon.


Rapp Imre, Szentmihályi Antal, Fatér Károly, Gelei József, Géczi István, Bicskei Bertalan, majd Rothermel Ádám, Katzirz Béla, Szendrei József mellett nem volt könnyű kitűnni, de Veréb Györgynek sikerült.

A magyar Weimarnak is nevezték, majd a huszadik század derekán elmegyógyintézetet csináltak belőle. Harminc évig állt üresen és pusztult a tatai Esterházy-kastély. Most végre felújítják.

A nemzetközi portréfestészet utolsó nagy alakjaként tisztelt László Fülöp arcképeiből nyílt kamarakiállítás „A nagyvilág művésze vagyok.” címmel, születésének 150. évfordulója alkalmából csütörtökön a Magyar Nemzeti Galériában (MNG).

Százhetven éve, 1849. augusztus 9-én vívták Temesvárnál az 1848-49-es forradalom és szabadságharc utolsó nagyszabású ütközetét, amelyben a honvédsereg döntő vereséget szenvedett, és néhány nap múlva letette a fegyvert.

Az árulóvá válás előfeltétele tartozni valahova, valakihez, hinni benne, ragaszkodni egy eszményhez, ügyhöz, közösséghez; csak azután, ehhez képest lehetséges hűtlenné, csalárddá válni hozzá.

Augusztus 20-ig meghosszabbítja a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Az ismeretlen Görgei című időszaki kiállítás nyitva tartását „közkívánatra és a nagy sikerre” való tekintettel – közölte a közgyűjtemény hétfőn az MTI-vel.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.