Továbbra is a brit kilépési megállapodás leginkább kényes részén, az ír tartalékmegoldáson dolgozik a brit miniszterelnök, aki tegnap kétnapos látogatást kezdett Észak-Írországban. Theresa May tegnap Belfastban beszélt üzleti vezetők előtt, és újfent ígéretet tett az írkérdés rendezésére. Mint mondta, nem fogja hagyni, hogy Észak-Írország és az Ír Köztársaság között ismét a múltat felidéző határellenőrzési rendszer alakuljon ki.
May újságírói kérdésre azt is elárulta: jelenleg nem az ír tartalékmegoldás teljes cseréjére törekszik, hanem változtatni szeretne rajta. Ennek eredményességét már holnap láthatjuk, ugyanis a brit miniszterelnök visszatér Brüsszelbe, hogy az uniós vezetőket is értesítse kilépési terveiről. Borítékolható, hogy nem lesz könnyű dolga: hiába kapott otthon parlamenti felhatalmazást az ír megoldás megváltoztatására, az uniós vezetők és a kérdésben érintett másik fél, Írország eddig rendre elutasították a felvetést.
Fotó: MTI/EPA/Aidan Crawley
May helyzetét tovább ronthatja, hogy Leo Varadkar ír kormányfő egy nappal korábban látogat Brüsszelbe, ahol Jean-Claude Juncker bizottsági, illetve Donald Tusk tanácsi elnökkel találkozik. Szintén árulkodó, hogy a londoni parlament brexitügyi bizottsága már hétfőn kopogtatott az uniós intézmények ajtaján ír ügyben, ám Martin Selmayr, az Európai Bizottság főtitkára kizárta a jogilag kötelező erejű változtatások lehetőségét.
Mint ismert, a tartalékmegoldás keretében az Egyesült Királyság, beleértve Észak-Írországot, közös vámuniós szabályozási rendszerben maradna az Európai Unióval, amennyiben nem sikerül időben olyan átfogó kereskedelmi megállapodást elérni, amely feleslegessé teszi e mechanizmus alkalmazását. A brexitpárti kritikusok szerint ez azzal fenyeget, hogy a britek beláthatatlan ideig a vámuniós rendszerben maradnak.
A mechanizmus különösen aggasztó Észak-Írország számára: a May-kormányt kívülről támogató Demokratikus Unionista Párt (DUP) épp erre hivatkozva utasította el jelenlegi formájában a brexitalkut. Tegnap Arlene Foster DUP-vezető ismét a mechanizmust nevezte a megegyezés útjában álló „mérgező” problémának.
