A megfelelő műveletbiztonsági intézkedések mellett folytatják feladataikat az Irakban állomásozó magyar katonák – közölte a Honvédelmi Minisztérium, miután Kászem Szolejmani iráni tábornok meggyilkolása után a perzsa állam a külföldi erők elleni válaszcsapásokat ígért, mire a NATO és az Egyesült Államok vezette koalíció felfüggesztette kiképzőműveleteit.
Magyarország tagja az Iszlám Állam elleni nemzetközi szövetségnek, az Országgyűlés 2015-ben határozott arról, hogy egy kontingens partnerképesség-építési, őrző-védő és csapatkísérő feladatokat lásson el Irakban. A magyar misszió létszámát eredetileg százötven főben maximalizálták, amit később kétszázra emeltek, ám információink szerint ezt azóta még nem töltötték fel, jelenleg 150-160 magyar honvéd szolgálhat Irakban. Pontosabban iraki Kurdisztánban: magyar katonák főként az ország északkeleti – egyébként Iránnal is határos – részén elterülő autonóm területén dolgoznak, amelynek saját biztonsági erői is vannak, így közvetlen veszélyben nincsenek.
– A magyar kontingens magját három lövészszakasz adja, amelyből kettő Harir településen egy repülőtér őrzés-védelmét látja el. A harmadik szakasz az, amelyik valódi kiképzést hajt végre, ez az alegység Atroh faluban dolgozik több más ország katonáival együtt – derül ki Wagner Péter biztonságpolitikai szakértőnek az Antall József Tudásközpontnak írt 2016-os tanulmányából. A misszió kisebbik része még az erbíli, a bagdadi, a kuvaiti és a floridai parancsnokságokon teljesít szolgálatot. Ezekből is következik, hogy a kiképzőműveletek ideiglenes felfüggesztése csak a magyar csapatok egy részét érinti, az őrző-védő és egyéb feladatok elvégzése nyilvánvalóan zavartalanul folytatódik.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A tanulmány emlékeztet rá, hogy a kurd fegyveres erők, a pesmergák voltak szinte az egyetlen katonai szervezet, amely szervezetten és hatékonyan fel tudta venni a harcot az Iszlám Állam ellen Irakban. Pedig mindenféle kiképzés nélkül szinte bárki lehet pesmerga, aki vállalja a szolgálattal járó kihívásokat.
