A következő hetekben informális egyeztetésekkel folytatódik a huszonhetek uniós keretköltségvetésről szóló vitája, miután az állam- és kormányfők a csütörtök-pénteki EU-csúcstalálkozón nem tudtak egyezségre jutni. Az első körös kudarc abból a szempontból nem meglepő, hogy a hétéves büdzsé hagyományosan az egyik leginkább tagállami érdekektől tagolt, politikai és presztízskérdés is. Viszont most először fordul elő az EU történetében, hogy egy nettó befizető tagállam – nevezetesen Nagy-Britannia – kilépése miatt évi 10-12 milliárd eurós űr keletkezik a költségvetésben, ráadásul a huszonhetek közötti frontvonalak jelenleg a szokásosnál is erősebbnek mutatkoznak.
Brüsszelben a találkozó második napjának végére például általánossá vált a vélekedés, hogy a négy „fukar” tagország – Dánia, Hollandia, Svédország és Ausztria – minél mérsékeltebb büdzsét hangoztató, szilárd álláspontja miatt lehetetlen elmozdulni a megállapodás felé. Velük szemben a tizenhét tagú, Magyarországot is soraiban tudó országcsoport azon a véleményen volt, hogy az egyre ambiciózusabb célokat nem lehet ugyanannyi pénzzel finanszírozni, mint az előző hétéves ciklusban.
Orbán Viktor miniszterelnök ezt a csúcstalálkozó margóján fogalmazta meg: a vita arról szól, hogy mennyire ambiciózus Európát akarunk. Egy harmadik szövetségként a német-francia tengely említhető: Angela Merkel kancellár és Emmanuel Macron elnök gyakorlatilag az utolsó pillanatig próbált közvetíteni az érdekek között – diplomáciai források szerint bosszúságot okozva Charles Michelnek (képünkön), akinek ez volt az első igazi uniós vizsgája az Európai Tanács elnökeként. A visegrádi országok, illetve Spanyolország és Portugália vezetőinek párosa is külön tárgyalási fordulót tartott Michellel.
– Egyáltalán nem jó módszer, hogy csoportokra oszlunk. Mindenkinek együtt kell dolgoznia, vissza kell szereznünk a bizalmat – vélekedett Macron a találkozó helyszínéről távozva. Bojko Boriszov bolgár kormányfő is méltatlankodott a „klubok” miatt, majd viccelődve kijelentette: leginkább a német-francia csoporthoz szeretne tartozni. A francia elnök által emlegetett bizalmi vákuum legkorábban március végén oldódhat fel, ekkor ülnek össze legközelebb az országvezetők Brüsszelben.
