Belgiumban is vita tárgyát képezi, hogy – Hollandia mintájára – lezárásokat vezessenek-e be az ünnepi időszakra. Az ország régióinak és közösségeinek, valamint a szövetségi kormánynak az egészségügyi miniszterei ma ülnek asztalhoz szakértőkkel, ezt követően Alexander De Croo miniszterelnök tájékoztat a járványhelyzet friss fejleményeiről. Mindenesetre rossz ómen, hogy a belgák az elmúlt két hónap leforgása alatt immár háromszor is alakítottak a korlátozó intézkedéseken. Írtunk róla: az utolsó, december eleji bejelentés lényegében a gyerekeket érintette – eszerint mind az óvodák, mind az általános iskolák a vártnál korábban, már december 18-án kényszerültek megkezdeni a karácsonyi szünetet.
Emellett a maszkviselési kötelezettséget már hatéves kortól bevezették.
A Benelux országcsoportban a közelmúlt tapasztalatai alapján nem ritka, hogy egymáshoz alakítsák a járványintézkedéseket. A holland szigor importálása pedig magától értetődően aggasztja a helyieket.
– Minden tőlem telhetőt megtettem és meg is teszek, mégis úgy érzem, hogy egyre lehetetlenebb a helyzetünk
– mondta lapunknak a harminchárom éves Alexandra Brüsszelben. A flamand fiatal szerint az országban nagyon jól alakulnak az átoltottsági mutatók, az emberek többsége érdekelt a harmadik dózis felvételében is, emiatt nehéz megérteni, hogy egyre nagyobb a szigor a mindennapokban. Ami a számokat illeti, a belgák valóban a kontinens éllovasai között vannak a megerősítő dózisokban: e sorok írásakor hárommillió körül jár a harmadik oltást felvettek száma, ami majdnem a lakosság harmadát jelenti.
A mai bejelentést megelőzően szakértők is azzal érveltek, hogy a belga helyzet több ponton is különbözhet a hollandtól: Belgiumban a megerősítő oltásokba vetett bizalom jelentősen nagyobbnak tűnik, arról nem is beszélve, hogy a belga egészségügyi rendszer a hollandénál nagyobb kapacitású. Marc Van Ranst, Belgium egyik legismertebb virológusa a flamand közszolgálati televízió egy friss adásában maga is kendőzetlenül beszélt róla, hogy felesleges Hollandiával párhuzamot állítani, ugyanis Belgiumnak duplaannyi intenzív osztályos férőhelye van. A flamand szakember szerint mindenesetre az újabb korlátozások lehetőségét sem szabadna lebecsülni.
– A válságkezelés során megtörténhet, hogy csak az információ töredéke, olyan húsz százaléka ismert, és mégis ez alapján kell cselekednünk
– szemléltette az óriási kihívást.
Európában először Belgiumban detektálták a koronavírus új variánsát, az omikront. További különbség a belga és a holland helyzet között, hogy míg a hollandok hetekkel lassíthatták az omikron terjedését, Belgiumban e sorok írásakor az már az új esetek ötödét teszi ki. A terjedés üteméről árulkodó képet fest, hogy ugyanez az arányszám két héttel ezelőtt még 0,3 százalék volt. A regionális és a szövetségi kormányok számára nemcsak egészségügyi, de politikai jellege is van a kihívásnak:
a hét végén immár harmadik hete voltak tiltakozások országszerte a vakcinaigazolványok kiterjesztése és a lehetséges oltási kötelezettség miatt.
Akárcsak az első két alkalommal, a fővárosban, Brüsszelben most is rendőri fellépést is igényelt a helyzet.
Borítókép: Munkanélküli, magukat „Covid-fiúnak” nevező férfiak járőröznek Brüsszel központjában, hogy tanácsokat osztogassanak a járókelőknek a távolságtartásról és a maszkviselésről (Forrás: Reuters/Johanna Geron)
Koronavírus – omikron-járvány 
