Tarthatatlan volt az a helyzet, amit az egymást követő kijárási tilalmak és teljes lezárások idéztek elő Törökországban. Irodai alkalmazottként én szerencsésnek mondhatom magam, mert home office-ból szinte fennakadások nélkül folytathattam a munkámat, az édesapám által évtizedek óta szívvel-lélekkel épített családi vállalkozás viszont szinte teljesen tönkrement
– vázolta a Magyar Nemzet megkeresésére a pandémia okozta gazdasági helyzet kézzelfogható hatásait az isztambuli születésű Ibrahim.
A harmincas évei végén járó férfi családjának több kisebb élelmiszerüzlete is van a Boszporusz-parti metropolisz külvárosában, amelyek évtizedek óta megélhetést biztosítottak a 14 tagú családnak, a koronavírus-járvány azonban soha nem látott próbatétel elé állította őket.
– Édesapám kénytelen volt elbocsátani az alkalmazottait, így a családtagok jóformán egymást váltják a boltokban, míg édesapám maga próbálja megoldani a szállítmányozást. Nagyon rosszul kezdődött az év, de mostanra talán túl vagyunk nehezén; sikerült a hamvaiból feléleszteni azt, amiért apám egész életében dolgozott, noha a vírus előtti állapottól még mindig nagyon messze vagyunk. De az életnek mennie kell tovább
– magyarázta Ibrahim.
A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem tegnap délelőtti hivatalos adatai szerint Törökországban 9 173 089 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma pedig 80 415. A 84 milliós országban a világ más államaihoz hasonlóan egymást követték a szigorúbbnál szigorúbb korlátozások; legutóbb április végén vezettek be teljes lezárást, amely egészen május 17-ig, az iszlám böjti hónap, a ramadán végéig tartott. Azóta azonban a török kormány mindent megtesz, hogy visszavezesse az országot a viszonylagos normalitáshoz, a teljes lezárást tehát felváltották a lazább korlátozások és a turizmus – a lehetőségekhez képesti – fellendítése
a világ legtöbb országából karanténkötelezettség nélkül be lehet lépni az államba, és bár a külföldi állampolgárok többségének a teljes oltottságot igazoló dokumentumot vagy 72 óránál nem régebbi PCR-tesztet fel kell mutatnia a beutazáskor, a két ország között létrejött megállapodásnak köszönhetően a magyar állampolgároknak csak a magyar hatóságok által kiállított védettségi igazolványra van szükségük.
A török lakosság több mint 66 százaléka egyébként már a kétdózisú oltóanyagok legalább egyik felét felvette, míg a lakosság hatvan százaléka teljes védettséget élvez. A tömeges vakcináció elsősorban a kínai Sinovac és a Pfizer/Biontech készítményeivel zajlik, Recep Tayyip Erdoğan török elnök azonban úgy véli: a globális világrend átalakulása közepette csakis a saját oltóanyag lehet a garancia arra, hogy az ország mielőbb maga mögött hagyhassa a járványt. Ezt a biztonságot hivatott megteremteni az Erciyes Egyetem és a Törökországi Egészségügyi Intézetek Elnöksége által kifejlesztett Turkovac nevű vakcina, amely ugyan még nem kapta meg a hatósági engedélyt, de már a klinikai tesztelések harmadik fázisában tart. Az eredmények ígéretesek, a remények szerint tehát jövőre a saját gyártású vakcina is alkalmazható lesz legalább a harmadik, emlékeztető oltásként.
Borítókép: Turisták sétálnak a Hagia Szophia előtt Isztambulban 2017. augusztus 3-án. (Fotó: Reuters/Murad Sezer)
Koronavírus – omikron-járvány 
