Putyin nehéz helyzetbe hozta Pekinget a szakadár területek elismerésével

Az orosz–ukrán konfliktus árnyékában elemzők tucatjai foglalkoznak a kérdéssel, hogy egy esetleges háborús cselekmény esetén Kína milyen pozíciót foglalna el. Kínát ugyanis a kelet-ukrajnai „népköztársaságokhoz” hasonló „szeparatista” törekvések felszámolása foglalkoztatja Tibet, Hongkong és Tajvan tekintetében, és bár a Nyugat közös haragja sok területen azonos platformra terelheti Pekinget és Moszkvát, előbbi túl sokat veszíthet, ha túlságosan is beavatkozik utóbbi akciójába.

idén februárban pedig egy 117,5 milliárd dollár értékű olaj- és gázüzletet kötöttek, csökkentve ezzel Moszkva pénzügyi függőségét Európától.

Sőt a Kínába irányuló olaj- és földgázexport is jelentősen növekedett az elmúlt években, februárban a kínai nemzeti petróleum vállalat (CNPC) éves szinten 48 milliárd köbméter gázexport emeléséről írt alá szerződést a Gazprommal.

Közben Európa is függetlenedne Oroszországtól, azonban „Európa számára lehetetlen küldetés lenne megszabadulni az orosz földgázra való túlzott támaszkodástól, tekintettel a globális hiányra és a Gazprom negyvenszázalékos kitettségére” – nyilatkozta az európai szankciók kapcsán Cui Hongjian, a Kínai Nemzetközi Tanulmányok Intézet európai tanulmányok osztályának igazgatója a Kínai Kommunista Párt szócsövének számító Global Times című angol nyelvű portálnak. Cui hozzátette, hogy a diverzifikáció az Egyesült Államok földgázexportjától is függ.

Peking most lavírozhat az érdekek között

„Kína nagyra értékeli a szuverenitást és nem akar túlságosan belefolyni Moszkva akciójába, annak költségei ugyanis túlságosan magasak a Nyugattal fenntartott kapcsolatok és a globális hírnév szempontjából” – elemezte a helyzetet Bonnie Glaser, a German Marshall Fund ázsiai programjának igazgatója.

Kína fontos nyersanyagokat (érc, salak) exportált Ukrajnából például az építőipar számára. Az ukrán állami statisztikai szolgálat jelentése alapján, a két ország közötti kereskedelem 15,4 milliárd dollár volt 2020-ban. Sőt tavaly júniusában Kijev és Peking további infrastrukturális beruházásokról is megállapodott (utak, vasutak) az ellátási láncok javítása céljából. Ezért Glaser szerint mivel Kína fontos kapcsolatokat ápol Oroszországgal és a Nyugattal is, jelentős külpolitikai kihívás lesz Hszi Csin-pingnek az érdekek közötti lavírozás.

Borítókép: Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping 2013 óta több mint harminc alkalommal találkoztak (Forrás: Alexei Druzhinin/AP)