idén februárban pedig egy 117,5 milliárd dollár értékű olaj- és gázüzletet kötöttek, csökkentve ezzel Moszkva pénzügyi függőségét Európától.
Sőt a Kínába irányuló olaj- és földgázexport is jelentősen növekedett az elmúlt években, februárban a kínai nemzeti petróleum vállalat (CNPC) éves szinten 48 milliárd köbméter gázexport emeléséről írt alá szerződést a Gazprommal.
Közben Európa is függetlenedne Oroszországtól, azonban „Európa számára lehetetlen küldetés lenne megszabadulni az orosz földgázra való túlzott támaszkodástól, tekintettel a globális hiányra és a Gazprom negyvenszázalékos kitettségére” – nyilatkozta az európai szankciók kapcsán Cui Hongjian, a Kínai Nemzetközi Tanulmányok Intézet európai tanulmányok osztályának igazgatója a Kínai Kommunista Párt szócsövének számító Global Times című angol nyelvű portálnak. Cui hozzátette, hogy a diverzifikáció az Egyesült Államok földgázexportjától is függ.
Peking most lavírozhat az érdekek között
„Kína nagyra értékeli a szuverenitást és nem akar túlságosan belefolyni Moszkva akciójába, annak költségei ugyanis túlságosan magasak a Nyugattal fenntartott kapcsolatok és a globális hírnév szempontjából” – elemezte a helyzetet Bonnie Glaser, a German Marshall Fund ázsiai programjának igazgatója.
Kína fontos nyersanyagokat (érc, salak) exportált Ukrajnából például az építőipar számára. Az ukrán állami statisztikai szolgálat jelentése alapján, a két ország közötti kereskedelem 15,4 milliárd dollár volt 2020-ban. Sőt tavaly júniusában Kijev és Peking további infrastrukturális beruházásokról is megállapodott (utak, vasutak) az ellátási láncok javítása céljából. Ezért Glaser szerint mivel Kína fontos kapcsolatokat ápol Oroszországgal és a Nyugattal is, jelentős külpolitikai kihívás lesz Hszi Csin-pingnek az érdekek közötti lavírozás.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!