Háború Ukrajnában: ma éjjel történt

Nagy-Britannia élelmiszersegélyeket küld az orosz hadsereg által bekerített ukrajnai térségekbe · Mintegy 25 ezer ukrán menekültet regisztráltak Belgiumban · Az ukrán külügyminiszter szerint egyetlen témában sem sikerült maradéktalanul megállapodniuk Moszkvával · Orosz tábornok: 420 ezer embert evakuáltak Oroszországba.

Harkiv, 2022. március 25. Égõ ház romjai között megy egy férfi a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. március 24-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását Ukrajnában. MTI/AP/Felipe Dana Fotó: Felipe Dana

Nagy-Britannia élelmiszersegélyeket küld az orosz hadsereg által bekerített ukrajnai térségekbe

Nagy-Britannia kétmillió font (csaknem 900 millió forint) értékben próbál élelmiszer-szállítmányokat eljuttatni olyan ukrajnai térségekbe, amelyeket az orosz hadsereg bekerített − közölte szombaton Liz Truss brit külügyminiszter.

Truss tájékoztatása szerint az élelmiszersegélyeket az ukrán kormány kérte. A brit finanszírozással gyorssegélyként összeállított csomagban szárított és konzervélelmiszer, valamint ivóvíz van.

A szállítmányok eljuttatására lengyelországi és szlovákiai raktárakat készítenek fel, a munka a jövő hét elején kezdődik. A brit külügyminiszter tájékoztatása szerint ezekből a raktárakból 25 teherautónyi rakományt juttatnak el közúton és vasúton a leginkább rászoruló ukrajnai közösségeknek.

A londoni külügyi tárca közölte: Ukrajnában becslések szerint 12 millióan szorulnak humanitárius segítségre, de a tényleges szám valószínűleg sokkal magasabb.

A minisztérium szerint alapvető fontosságú az adomány gyors eljuttatása, mivel fogy az idő a már bekerített, illetve bekerítéstől veszélyeztetett városok és települések elérésére.

Liz Truss nyilatkozata szerint a brit stáb a lengyel és a szlovák partnerekkel, valamint az ukrán kormánnyal együtt éjt nappallá téve dolgozik azon, hogy a leginkább veszélyeztetettek megkaphassák a számukra égetően szükséges szállítmányokat.

Az élelmiszer-adomány része annak az összesen 400 millió fontos (180 milliárd forintos) segélyprogramnak, amelyre London az orosz invázió kezdete óta kötelezettséget vállalt. Ebből a csomagból 220 millió font az Ukrajnának nyújtandó közvetlen humanitárius segítség értéke. London jelentős katonai segítséget is nyújt Ukrajnának.

A Downing Street a héten bejelentette, hogy Nagy-Britannia további hatezer rakétát, köztük páncéltörőket szállít Ukrajnának, és 25 millió font pénzügyi segítséget is nyújt az ukrán fegyveres erőknek.

Az újabb szállítmánnyal tízezer fölé emelkedik az ukrán hadseregnek szállított brit rakétafegyverek száma. Nagy-Britannia ugyanis az orosz invázió kezdete óta már több mint négyezer páncéltörő fegyverrel látta el Ukrajnát, köztük Javelin típusú rakétákkal és úgynevezett új generációs könnyű páncéltörő fegyverrendszerekkel (Next-Generation Light Anti-Tank Weapons Systems, NLAWS).

A brit kormány emellett Starstreak típusú hordozható légvédelmi rakétarendszereket is szállít Ukrajnának.

Mintegy 25 ezer ukrán menekültet regisztráltak Belgiumban

Belgiumban 24 369 ukrán menekültet regisztráltak Oroszország ukrajnai háborújának kezdete óta – közölte Sammy Mahdi belga menekültügyi államtitkár pénteken.

A La Libre Belgique című francia nyelvű napilap beszámolója szerint az Ukrajnából Belgiumba érkező menekültek száma napról napra növekszik. Amíg március elején naponta mintegy száz, a hónap közepén pedig közel hatszáz ukrán állampolgárt vettek jegyzékbe, addig csütörtökön már 1756 embert regisztráltak Belgiumban. 

Az ukrajnai menekülteket a brüsszeli Heysel stadion közelében található központban fogadják. A befogadóközpontban szállás és élelmiszerek mellett orvosi ellátást is nyújtanak a háború elől menekültek számára.

Az ENSZ friss adatai szerint legkevesebb hárommillió ukrajnai állampolgár hagyta el országát február 24. óta.

Orosz támadásban megrongálódott lakásában áll egy férfi a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. március 24-én Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij

 

Az ukrán külügyminiszter szerint egyetlen témában sem sikerült maradéktalanul megállapodniuk Moszkvával

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter pénteken cáfolta, hogy a Moszkvával folytatott béketárgyalásokon bármiféle konszenzusra is jutottak volna a felek, mint ahogy azt Recep Tayyip Erdogan török államfő állította egy aznapi nyilatkozatban.

Az Anadolu hivatalos török hírügynökség idézte pénteken Erdogant, aki azt mondta, hogy szerinte már a tárgyalások négy pontjában konszenzusra jutott az ukrán oldal az orosz féllel. Ezek között említette Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdését, rámutatva, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az utóbbi időben tett kijelentései szerint erről Kijev lemondana. Erdogan szerint emellett Kijev kész beleegyezni abba, hogy az orosz legyen második hivatalos nyelv Ukrajnában.

Pénteken Erdogan és Zelenszkij telefonon beszélt egymással. Kuleba az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott kommentárjában leszögezte, hogy 

Ukrajnában egyetlen hivatalos nyelv van és lesz, ez pedig az ukrán.

 Kifejtette, hogy a küldöttségek alcsoportjaiban sok különböző kérdésről tárgyalnak egyszerre. A tárgyalási folyamat szavai szerint nagyon nehezen megy.
A külügyminiszter kiemelte, hogy az ukrán delegáció határozott álláspontot képvisel, és nem mond le a követeléseiről. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna mindenekelőtt ragaszkodik a tűzszünet életbe léptetéséhez, valamint biztonságának és területi egységének garantálásához.

Kuleba egyúttal köszönetét fejezte ki Törökországnak és Erdogan elnöknek a politikai és humanitárius segítségnyújtásért, valamint a háború befejezésére tett diplomáciai erőfeszítésekért. Hozzátette: Ukrajna folytatja a párbeszédet Törökországgal és minden érdekelt féllel annak érdekében, hogy „ukrán földön helyreálljon a béke”.

Reméljük, hogy Ukrajna barátjaként és stratégiai partnereként Törökország is változatlanul minden irányban támogat minket. Megragadva az alkalmat, arra is szeretnék emlékeztetni, hogy az Oroszország elleni újabb szankciók bevezetése és Ukrajna védelmi képességének megerősítése sem kevésbé fontos tényezők az orosz hadigépezet megállítása, illetve a tárgyalásokon a kívánt előrelépés elérése érdekében. Senki sem kérdőjelezheti meg ezt a háromoldalú stratégiát, amelynek részei a szankciók, a katonai támogatás és a tárgyalások

– összegezte Kuleba.

Olekszandr Hruzevics dandártábornok, az ukrán szárazföldi erők parancsnokhelyettese pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette: nem felelnek meg a valóságnak azok a híresztelések, amelyek szerint Oroszországnak csökkennének a hadi tartalékai, beleértve a rakétákat. 

Van-e ereje az ellenségnek? Természetesen van. Mindazok a hangos kijelentések, amelyek szerint kifogytak a rakéták, az ágyúzások intenzitását megfigyelve nem igazak. Az ellenség aktívan lő, különösen a katonai infrastruktúrára

− fogalmazott a magas rangú katonai vezető.

Egy férfi megy egy orosz rakéta maradványával a kezében Harkivban 2022. március 25-én (Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij)

Hruzevics megjegyezte, hogy az orosz hadsereg taktikát váltott, nyomon követi az ukrán légvédelmet, légierőt és a tüzérséget. A dandártábornok szavai szerint az ukrán fegyveres erőknek olyan információik vannak, hogy Oroszország Dagesztánban mozgósít, és új erőket von be az Ukrajna elleni háborúba.

420 ezer embert evakuáltak Oroszországba

Oroszországba az ukrajnai háború kezdete óta közel 420 ezer embert evakuáltak „a Donyec-medencéből és Ukrajnából” – jelentette ki Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője Moszkvában pénteken.

Mizincev elmondta, hogy az Oroszország által „különleges hadműveletnek” nevezett háború kezdete óta Moszkva kilencezer külföldi állampolgárt menekített ki Kijev részvétele nélkül. A tábornok szerint az orosz fél március 4. óta naponta két-két humanitárius folyosót nyit a körülzárt városokból, hogy a civilek elhagyhassák a veszélyes területeket: az egyiket Oroszország, a másikat Ukrajna nyugati határának irányába. Hibáztatta az ukrán felet, amiért egyetlen alkalommal sem volt hajlandó megállapodni a kelet felé vezető evakuálási útvonalról.

Az ukrán oldalról folytatódnak a humanitárius konvojok elleni szisztematikus támadások, valamint a próbálkozások, hogy a saját embertelen cselekedeteik miatti felelősséget az orosz hadsereg alegységeire hárítsák át. Csak ezen a héten például 17 támadás érte a humanitárius folyosókon haladó civileket, köztük egy Mariupolból távozó menekültkonvojra nyitottak tüzet

– mondta a tábornok.

Szergej Rudszkoj, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökének első helyettese, a vezérkar operatív főcsoportfőnökségének vezetője azt állította, hogy az orosz hadsereg nem mér csapást a polgári infrastruktúrára, szemben az ukránnal. Azt mondta, hogy az Ukrajnában lerombolt 127 hidat mind a „nacionalisták” robbantották fel, hogy feltartóztassák az orosz előrenyomulást. Odessza, Ocsakov, Csermorszk és Juzsnij kikötői bejáratának elaknásítását „a felelőtlenség újabb példájának” nevezte. 

Mint mondta, tucatnyi, a horgonyáról leszakadt akna sodródik a Fekete-tenger nyugati vizein, ami nemcsak a hadi-, hanem a polgári hajókra is komoly veszélyt jelent.

Borítókép: Égő ház romjai között megy egy férfi a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. március 24-én (Fotó: MTI/AP/Felipe Dana)