Sok EU-s ország kijátszotta az orosz embargót

Miközben több uniós tagállam hangosan bírálja azokat, akik nem hajlandók halálos fegyvereket szállítani Ukrajnának, azt már nem verik olyan nagydobra, hogy éveken át kijátszották az embargót, és egészen az elmúlt évekig eurómilliókért adtak el fegyvert Oroszországnak. Olyan fegyvereket, amelyeket most az Ukrajna elleni háborúban is használhatnak.

Breszt régió, 2022. február 10. Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által közreadott kép az Sz-400-as légvédelmi rakétarendszerrõl a fehéroroszországi Breszt régióban fekvõ egyik gyakorlótéren 2022. február 10-én. Az orosz és a fehérorosz fegyveres erõk Szövetségesi Eltökéltség-2022 kódnéven kezdtek közös hadgyakorlatot. Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint a hadgyakorlat célja a külsõ agresszió elrettentésének és visszaverésének gyakorlása védelmi mûvelet keretében, valamint a terrorizmus elleni küzdelem és a Szövetségi Állam érdekeinek védelmében. MTI/AP/Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata Fotó: MTI/AP/Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata

Miután 2014-ben Oroszország annektálta a Krímet, az Európai Unió gyors válaszlépésekről döntött; megtiltották többek között, hogy a tagállamok fegyverrel kereskedjenek az oroszokkal. „Tilos tagállam állampolgára által vagy tagállam területéről vagy tagállam lobogója alatt közlekedő hajón vagy légi járművön fegyverek és azokhoz kapcsolódó bárminemű hadianyag – 

beleértve a fegyvereket és lőszereket, katonai járműveket és felszereléseket, katonai jellegű felszereléseket és ezek pótalkatrészeit is – Oroszország részére történő közvetlen vagy közvetett értékesítése, szállítása, transzfere vagy kivitele, függetlenül attól, hogy azok a tagállamok területéről származnak-e

– áll szó szerint a határozatban.

Egyértelmű? Annak tűnik, csakhogy ezután jön az „apró betűs rész”. Az embargó alól két kivétel is van. Egyrészt a tilalom nem érinti az úgynevezett kettős felhasználású, azaz katonai és civil célra egyaránt használt – például repülésben vagy űriparban – eszközöket és technikákat. Másrészt nem vonatkozik a „2014. augusztus 1. előtt kötött szerződések, illetve megállapodások végrehajtására”. Ezekkel a jogi kiskapukkal pedig, aki csak tehette, élt is. 

Az Európai Tanács irányítása alatt működő, fegyverek kivitelét ellenőrző munkacsoport megállapításai szeirnt így aztán 2014 és 2020 között tíz uniós tagállam zavartalanul szállította a fegyvereket Oroszországnak. A szóban forgó tíz ország: 

Franciaország, Németország, Olaszország, Ausztria, Bulgária, Csehország, Finnország, Spanyolország, Szlovákia és Horvátország. 

Ez alatt a hat év alatt összességében 346 millió eurós (akkori árfolyamon körülbelül 104 milliárd forintos) fegyverüzletet bonyolítottak le az oroszokkal, amelyből a legnagyobbat a franciák (152 millió euró), a németek (122 millió euró) és az olaszok (22,5 millió euró) szakították. De ott vannak az élmezőnyben 14 millió eurós forgalommal a csehek is, akiknek hadiiparában az orosz tőke egyébként is jelentős szerepet játszik, most mégis hangosan bírálják azokat, akik nem hajlandók halálos fegyvert küldeni Ukrajnának.

Szó sincs Oroszország felfegyverzéséről, ezek az üzletek a fent említett kivételek közé tartoznak! 

– söpörte le a kritikákat az uniós munkacsoport. Ennek szellemében a francia védelmi minisztérium is azzal védekezett, hogy mindössze a kifutó szerződéseket teljesítették, de egyébként nagyon szigorúan betartották az embargót. Akár igazuk is lehet, csakhogy az ügy nem ilyen egyszerű.

– A fegyver a külpolitika, nem pedig a külgazdaság része. A politikai okok a legfőbbek 

– mutatott rá Siemon Wezeman, a Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) vezető kutatója. Magyarán szerződések ide vagy oda, minden államnak hatáskörében állt volna kitáncolni vállalásai mögül, ha akarták volna. Csakhogy nem akarták. Sőt az adatokból úgy tűnik, hogy 2015-ben a franciák minden korábbinál több engedélyt adtak ki.

És nem csupán ártalmatlan eszközökről van szó. Lövedékek, bombák, torpedók, rakéták, lőfegyverek, szárazföldi és vízi járművek egyaránt jutottak Oroszországba. A Disclose oknyomozó munkája szerint például több mint ezer orosz tankot szerelhettek fel francia hőkamerákkal, a harci repülők és helikopterek pedig navigációs rendszert, infravörös érzékelőket kaptak – ezek most az ukrajnai fronton bizonyíthattak. A németektől főként jégtörő hajók érkeztek, de az ukránok szerint „kettős felhasználású” alkatrészeket – például motorokat – is találtak orosz katonai járművekben. Az olasz Iveco járműgyártó modelljeiről pedig konkrét felvételek készültek az ukrán harcmezőkön. A jelentések szerint a csehek 2015 és 2019 között minden évben repülőgépeket, drónokat és repülőgép-alkatrészeket szállítottak aggályok nélkül.

Borítókép: Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által közreadott kép az Sz-400-as légvédelmi rakétarendszerről a fehéroroszországi Breszt régióban fekvő egyik gyakorlótéren 2022. február 10-én (Forrás: MTI/AP/Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata)