Alaptalanok a vádak vagy neonáci szervezet az Azov ezred?

− A legfontosabb dolog az, hogy felszabadítsuk Ukrajnát ezektől a nacionalista zászlóaljaktól. A hadművelet folyamatban van, és a felállított feladatok jól ismertek. Ezeket teljesíteni kell és teljesülni is fognak. Ne legyenek kétségek – fogalmazott még pénteken Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. A Moszkva által csak „különleges katonai műveletként” emlegetett háború egyik fő célja kezdetektől fogva Ukrajna demilitarizálása és „nácimentesítése”. Arról azonban kevés szó esik, hogy ez valós cél-e és ténylegesen működnek-e neonáci alakulatok az országban.

Servicemen of Ukraine's Azov Battalion pray in the Ukraine's second-biggest city of Kharkiv on March 11, 2022, following Russia's invasion of Ukraine. (Photo by Sergey BOBOK / AFP) Fotó: AFP

Fehér uralkodó

Ukrajna nemzeti célja, hogy vezesse a világ fehér népeit az előttünk álló, a szemiták által vezetett alsóbbrendű fajok elleni utolsó háborúban

– fogalmazott még 2010-ben Andrij Biletszkij, az Azov zászlóalj alapítója. A követői által csak „fehér uralkodónak” becézett Biletszkij a már korábban említett két szélsőjobboldali szerveződésnek is oszlopos figurája volt, 2014-ben pedig parlamenti képviselővé is választották.

Az önkéntesekből álló szervezet tagjai eleinte nagyrészt futballszurkolók voltak. Hogy azóta az ukrán védelmi erők egyik leghatásosabb és leghírhedtebb egységévé nőtte ki magát, abban nagy szerepe volt Biletszkijnek, valamint több oligarchának is, akik a kezdetektől támogatták az azoviakat. 

Ilyen például Igor Kolomojszkij, aki akkoriban a dnyipropetrovszki terület kormányzója volt – nem mellesleg pedig Volodimir Zelenszkij egyik legfőbb támogatója is a 2019-es kampányban –, valamint Szergej Taruta ukrán milliárdos.

 

Nem alaptalan vádak

Az, hogy az Azov zászlóalj tagjai között vannak neonáci ideológiát követő személyek, nem vitás, ezt az alakulat szóvivője, Andrij Diacsenko is elismerte. 2015-ben azt mondta, az újoncok 10-20 százaléka sorolható ebbe a kategóriába, ennek ellenére azt tagadta, hogy a szervezet egészében a náci ideológiát vallaná. Az viszont tagadhatatlan, hogy a katonák előszeretettel viselnek különböző neonáci és szélsőjobboldali szimbólumokat egyenruhájukon, zászlóikon.

Emellett az ENSZ által is bizonyított, súlyos emberijog-sértéséket követtek el több esetben is.

A világszervezet Emberi Jogi Főbiztosságának 2016-os jelentésében arról számolt be, hogy 2015 novembere és 2016 februárja között a zászlóalj civileket lakoltatott ki, az így felszabadult épületekben pedig fegyvereket tárolt, valamint kifosztotta azokat. A jelentésből az is kiderül, hogy a Donbasz régióban több ízben kínoztak és erőszakoltak meg az orosz kisebbséghez tartozó civileket. Ezenfelül 2018 januárjában az Azov ezred bevetette járőregységeit az ukrán fővárosban. Annak ellenére, hogy a rend helyreállításáért mentek oda, az alakulatok roma pogromokat hajtottak végre, valamint több, az LMBTQ-közösséghez tartozó személyt támadtak meg. 

 

Nemzetközi visszhang

2015-ben Kanada és az Egyesült Államok is bejelentette, hogy nem folytatják az Azov zászlóalj alá tartozó önkéntesek kiképzését a szervezet ideológiai kötődése miatt, azonban egy év múlva Washington visszavonta ezt az intézkedést. Később, 2019-ben amerikai képviselők egy csoportja kérte arra a külügyminisztériumot, hogy helyezze az azoviakat a külföldi terrorszervezetek listájára, azonban ez nem történt meg. 

A Facebook 2016-ban „veszélyes szervezetté” nyilvánította az ezredet, ezt követően pedig 2019-ben minden velük és tetteikkel szimpatizáló bejegyzést eltüntettek a platformról, ugyanúgy korlátozták őket, mint például az Iszlám Államot. 

Ez azonban február 24-e óta már nincs érvényben, a háború miatt szüneteltetik a szigorú fellépést ellenük.

Mindezek ellenére a szervezet nemzetközi támogatottsága viszonylag széles, a világ számos pontjáról érkeznek hozzájuk a szélsőjobboldali, harcolni vágyó személyek.

Borítókép: Az Azov ezredhez tartozó harcosok bevetés előtti imát mondanak Kijev közelében (Fotó: AFP/Szergej Bobok)