Zelenszkij: őrizetbe vették Viktor Medvedcsukot · Steinmeier ellátogatott volna Kijevbe, de ott nem látják szívesen · Kijev: mintegy 870 ezer ukrán háborús menekült tért vissza hazájába.
Forrás: MTI2022. 04. 13. 6:41
Mariupol, 2022. április 12.
Az orosz hadsereg által szervezett sajtótúra során készített kép egy orosz katonáról az orosz támadásban megsemmisült mariupoli Dráma Színház épületének romjai között 2022. április 12-én.
MTI/EPA/Szergej Ilnyickij Fotó: Szergej Ilnyickij
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Zelenszkij: őrizetbe vették Viktor Medvedcsukot
Őrizetbe vette az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) Viktor Medvedcsuk ukrán vezető politikust – közölte kedden este Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Facebookon.
Az államfő fotót is közzétett, amelyen a megbilincselt Medvedcsuk látható. A politikust oroszbarátként tartják számon ukrán földön. Zelenszkij nem közölt részleteket, csupán azt írta, hogy a politikust „különleges művelet” részeként tartóztatták le. További részleteket későbbre ígért. Medvedcsuk az Ellenzéki Platform – Az Életért elnevezésű oroszbarát párt parlamenti képviselője és egyik vezetője.
Volodymyr Zelenskyy announced that Security Service of #Ukraine had detained Viktor Medvedchuk, the head of the pro-Russian party.
Viktor Medvedchuk was under house arrest on charges of treason. It was reported that he escaped from custody at the end of February. pic.twitter.com/XP07NzxcCn
Hazaárulás vádjával házi őrizetre ítélték, de az Oroszország által Ukrajna ellen február 24-én indított háború kezdete óta nem tartózkodott abban a lakásában, ahol lennie kellett volna, ezért időközben az ügyészség elrendelte a letartóztatását. Ügyvédje, Larisza Cserednyicsenko még februárban azt állította, hogy Kijevben van, „biztonságos helyen”.
Az illetékes kijevi bíróság tavaly májusban rendelte el Viktor Medvedcsuk házi őrizetbe helyezését. A politikus-üzletembert hazaárulással és Ukrajna gazdasági érdekeinek aláásásával gyanúsították meg a hatóságok.
Az ügyirat szerint a politikus egyik vállalata 2012-ben engedélyt kapott a Krím félsziget partjainál, a Feodoszijától 75 kilométerre a Fekete-tengerben lévő kőolaj- és földgázlelőhely továbbfejlesztésére.
A lelőhely tartalékainak értékét mintegy 38,85 milliárd hrivnyára becsülik. Miután 2014-ben Oroszország elcsatolta a Krímet Ukrajnától, Viktor Medvedcsuk 2015-ben tárgyalásokat folytatott Oroszország képviselőivel e vállalkozás újbóli bejegyzéséről és az ásványkincsek kitermeléséről, amelyet Ukrajna továbbra is saját erőforrásának tekint.
Hazaárulással pedig azért vádolják Medvedcsukot, mert a gyanú szerint titkos katonai információkat adott át 2020-ban egy ukrán katonai alakulatról Oroszországnak.
Tavaly októberben az ellene felhozott vádakat még terrorszervezettel történő együttműködéssel is kiegészítették a Donyec-medencei oroszbarát szakadárokkal meglévő kapcsolatai miatt, akikkel a gyanú szerint szénnel kereskedett. Viktor Medvedcsukot a bírósági tárgyalása előtti időszakra kötelezték házi őrizetre.
Steinmeier ellátogatott volna Kijevbe, de ott nem látják szívesen
Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök azt tervezte, hogy más európai államfőkkel együtt ellátogat Kijevbe, de letett erről, mert érzékelte, hogy ott nem látják szívesen. Ezt ő maga jelentette be keddi varsói látogatásán. Kész voltam menni, de nyilvánvaló volt – ezt el kell ismernem –, hogy Kijevben ezt nem akarják– mondta.
Steinmeier lengyel hivatali kollégájával, Andrzej Dudával tárgyalt Varsóban. Duda az elmúlt napokban azt szorgalmazta, hogy a három balti ország és Németország elnöke látogasson el vele Kijevbe, hogy ismét határozott jelét adják az európai szolidaritásnak Ukrajnával.
Az orosz hadsereg által szervezett sajtótúra során készített kép helyi lakosokról a törmelékkel borított Mira sugárúton Mariupolban 2022. április 12-én Fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij
Andrij Melnik, Ukrajna berlini nagykövete azonban a hét végén világossá tette, hogy Kijev Németország képviseletében inkább Olaf Scholz kancellárt várja, mint az elnököt. Melnik arról vált ismertté a háború kezdete óta, hogy nyíltan bírálta Németországot, amiért Kijev szerint vonakodik fegyverrel segíteni Ukrajnát.
A nagykövet azzal indokolta, hogy Kijev inkább a kancellárt várja, hogy ő, mint a végrehajtó hatalom feje tud konkrét döntéseket hozni a segítségnyújtásban, az államfő szerepe csak ceremoniális.
A valódinak látszó okot azonban egy meg nem nevezett ukrán diplomata fedte fel a Bild című lapnak nyilatkozva, mert azt mondta:
Tudunk Steinmeier kiterjedt kapcsolatairól Oroszországgal. E pillanatban nem látjuk szívesen Kijevben, de ez változhat– mondta.
Pedig Steinmeier – aki kétszer is külügyminisztere volt az előző kancellár, Angela Merkel kormányának –, a napokban nyilvános önvizsgálatot tartott az Oroszországhoz fűződő korábbi német viszonnyal kapcsolatban. Mi olyan szoros kapcsolatot akartunk, amelyben Oroszország már nem hitt, és amelytől partnereink is óva intettek bennünket – mondta egyik nyilatkozatában.
Az AFP francia hírügynökség szerint ez szemmel láthatóan nem elégítette ki Kijevet. Ukrajna nehézfegyvereket – köztük harckocsikat, tüzérségi fegyvereket – kért Németországtól, de Scholz kancellár nem akart eleget tenni ennek, ő a közös európai uniós segítségnyújtást támogatja.
Több európai ország – köztük Lengyelország, Nagy-Britannia, Ausztria, Csehország, Szlovénia és Szlovákia – vezetői és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már mind voltak Kijevben az elmúlt napokban, hetekben, és találkoztak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Kijev: mintegy 870 ezer ukrán háborús menekült tért vissza hazájába
Mintegy 870 ezer ukrán háborús menekült tért vissza eddig a hazájába – közölte kedden az ukrán határőrség szóvivője. Mint mondta, naponta 25 ezer és 30 ezer közé tehető a visszatérő menekültek száma. Hozzátette, hogy időközben egyre több nő, gyermek és idősebb férfi is érkezik, míg a háború első heteiben főleg hadra fogható férfiak voltak távoztak.
Arról számolnak be, hogy nem tudnak tovább külföldön maradni – mondta a szóvivő. Készek hazatérni a hazájukba és itt is akarnak maradni – tette hozzá.
Az ukrán belügyminisztérium egy hete még 537 ezer visszatért menekültről számolt be. Az orosz csapatok március végén visszavonultak Ukrajna északi részéről, hogy az ország keleti felére összpontosítsák erőiket.
Az ENSZ adatai szerint a február 24-én kezdődött orosz hadművelet óta 4,6 millió ember menekült el Ukrajnából, s a becslések abból indulnak ki, hogy további hétmillió ember próbált az ország más, biztonságos térségeiben menedéket találni.
Borítókép: Az orosz hadsereg által szervezett sajtótúra során készített kép egy orosz katonáról az orosz támadásban megsemmisült mariupoli Dráma Színház épületének romjai között 2022. április 12-én (Fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Orosz–ukrán háború 
