Súlyos ukrán emberveszteségek okozásáról számolt be keddi hadijelentéseiben Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője
A tábornok még kedd reggel azt mondta, hogy az orosz légierő az éjszaka folyamán 87 ukrán katonai objektumra mért csapást és mintegy ötszáz „nacionalistát” semmisített meg, köztük a Donbasz alakulat hatvan tagját. Este arról számolt be, hogy a légierő 33 célpontot és mintegy kétszáz „nacionalistát” pusztított el.
Konasenkov összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 141 repülőgépet, 110 helikoptert, 589 drónt, 272 légvédelmi rakétarendszert, 2588 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 292 rakéta-sorozatvetőt, 1124 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2403 különleges katonai járművet veszítettek.
Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője kedden arra figyelmeztetett, hogy ukrán „nacionalisták” újabb, számos áldozattal járó „provokációt” készítettek elő Mikolajiv városban.
A tábornok szerint a Znamenszka utcai repülőgép-javító üzem közelében rádióvezérlésű, roncsoló elemekkel megtöltött robbanószerkezeteket helyeztek el, amelyet egy tömeggyűlés mellett szándékoznak felrobbantani, az orosz katonákra terelve a gyanút.
Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára a Rosszijszkaja Gazeta kormánylapban megjelent keddi interjújában azt hangoztatta, hogy a Nyugat és az általa irányított „kijevi rezsim” politikájának végeredménye csakis Ukrajna több államra való szétszakadása lehet.
A tisztségviselő megfogalmazása szerint
az Oroszország elfojtására irányuló kísérletük során az amerikaiak kijevi védenceiket felhasználva úgy döntöttek, hogy megteremtik országunk antipódusát, cinikus módon Ukrajnát választva ki ehhez, és megpróbálva megosztani azt, ami lényegében egy egységes nemzet.
Miután nem talált pozitív alapot arra, hogy az ukránokat maga mellé állítsa, Washington már jóval a 2014-es államcsíny előtt a nemzetük kizárólagosságát és a minden orosz iránti gyűlöletet sugalmazta nekik – mondta Patrusev.
Az orosz biztonsági tanács titkára a történelmi tapasztaltra hivatkozva úgy vélekedett, hogy „a gyűlölet soha nem lehet a nép egységének megbízható tényezője”. Mint mondta, „ha ma valami összeköti az Ukrajnában élő embereket, az a nacionalista zászlóaljak atrocitásaitól való félelem”.
Ezért a Nyugat és az általa irányított kijevi rezsim politikájának eredménye csak Ukrajna több államra való szétesése lehet – nyilatkozott.
Hozzátette, hogy szerinte az Amerika-központú világ összeomlása valósággá vált, amellyel együtt kell élni, és ki kell dolgozni ebben a helyzetben az optimális magatartást.
Az orosz védelmi tárca arányos megtorló válaszlépéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha London „kiprovokálja” a kijevi „rezsimből”, hogy Oroszországban vessen be nyugati fegyvereket. A tárca ezzel James Heappey brit védelmi miniszterhelyettes a BBC-nek tett arra a kijelentésére reagált, amely szerint a brit kormány elfogadhatónak tartja, hogy Ukrajna csapásokat mérjen „legitim katonai célpontok” ellen orosz területen.
Az orosz fegyveres erők folyamatos készenlétben állnak arra, hogy nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel válaszcsapásokat mérjenek a kijevi döntéshozó központokra– hangzott a moszkvai katonai minisztérium közleménye, amely szerint az erre vonatkozó döntés meghozásakor „nem feltétlenül jelent majd problémát”, ha az ezekben dolgozó tanácsadók valamelyik nyugati ország állampolgárai.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az Oroszország hőse címet adományozta Adam Gyelimhanovnak, az orosz szövetségi parlament alsóháza kormánypárti képviselőjének, a méltatás szerint a donyecki és a luhanszki „népköztársaság” területén zajló „különleges hadművelet” során tanúsított bátorságáért és hősiességéért.
Az 52 éves Gyelimhanov, Ramzan Kadirov csecsen köztársasági vezető tanácsadója az orosz televíziós híradások szerint kulcsszerepet játszott a mariupoli Azovsztal acélmű bekerítésében.
Orosz–ukrán háború 
