Kijev szerint már júniusban EU-tagjelöltté válhatnak

A háborús ország vezetése megkezdte az uniós kérdőív kitöltését, közölte Deinsz Smihal ukrán kormányfő.

– Megkezdtük az európai uniós tagjelölti státushoz szükséges kérdőív kitöltését. Arra számítunk, hogy legkésőbb idén júniusban ezt meg is tudjuk kapni – erről Denisz Smihal ukrán miniszterelnök beszélt egy friss nyilatkozatában. Emlékezetes, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke múlt héten látogatott Kijevbe, ahol ünnepélyesen átadta az említett kérdőívet Volodomir Zelenszkij ukrán elnöknek. A dokumentum kitöltése szükséges ahhoz, hogy az Európai Bizottság értékelni tudja, hogy Kijev kaphat-e tagjelölti státust. Korábban uniós diplomaták sorra kétségüket fejezték ki a vaskos papírtömeg kitöltésével és elbírálásával kapcsolatosan, ugyanis 

az EU fő szabályként rengeteg információt kér be a csatlakozni vágyó országoktól, a brüsszeli szakvélemény kiállítása pedig elméletileg teljes gőzzel működő ukrán államapparátust igényelne.

Zelenszkij elnök a Von der Leyennel tartott közös sajtótájékoztatóján mindenesetre ígéretet tett rá, hogy egy hét alatt megválaszolják a bizottsági kérdéseket. Az Európai Bizottság elnöke is gyorsaságot ígért cserébe.

Azt gondolom, hogy a szokásos, évekig tartó folyamat helyett most hetek alatt el tudjuk készíteni a véleményt

– mondta Kijevben az EB-elnök. Nem csak Ukrajna esetében gyorsult fel az integráció: hétfőn Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztos Grúzia és Moldova képviselőinek is hasonló kérdőívet nyújtott át. Az EU-biztos ígérete szerint mindent megtesznek azért, hogy mielőbb kiállítsák a szakvéleményeket a jelentkező országokról, úgy, ahogy ezt az uniós államok vezetői kérték. 

Handovers of the questionnaires are done. Now it’s for #Ukraine 🇺🇦 #Georgia 🇬🇪#Moldova 🇲🇩 to prepare the replies. @EU_Commission is ready to provide support. We will work as fast as possible to deliver the opinions as requested by #EU 🇪🇺 leaders. https://t.co/lFPrNmFslZ

— Oliver Varhelyi (@OliverVarhelyi) April 11, 2022

Írtunk róla: Grúzia és Moldova is EU-tagsági kérelmet küldtek Brüsszelbe, miután ezt Ukrajna is megtette. A kijevi vezetés február végén jelentette be, hogy az EU-hoz fordult, a háborús helyzet ugyanis szükségessé teszi a gyorsított integrációt. Az állam- és kormányfők ezt követően, a versailles-i rendkívüli értekezletén született zárónyilatkozatban kérték fel az Európai Bizottságot arra, hogy mindhárom ország vonatkozásában mielőbb álljon elő szakvéleménnyel a tagsági kérelemről.

A tagállamok teljes egyetértése kell a zöld jelzéshez

Ursula von der Leyen elnök korábban számos nyilatkozatában közölte, hogy Ukrajna jövője az Európai Unióban van. Az Európai Bizottság eleinte ugyanakkor szkeptikus volt azzal kapcsolatosan, hogy mennyire rugalmasak a bővítési folyamat szabályai, például annak gyorsítása megvalósítható-e. 

Ahogy Von der Leyen kijevi nyilatkozata is mutatja, a kommunikációban e téren jelentős változás történt.

Az uniós tagjelöltséghez ugyanakkor a tagállamok konszenzusos álláspontja is szükséges. Miután az Európai Bizottság kiállítja az említett szakvéleményt, arról a tagországoknak  kell egyöntetű véleményt alkotniuk, így kaphatnak a szóban forgó országok tagjelölti státust. Kérdéses, hogy a háborús helyzet változtat-e a bővítéssel kapcsolatosan szkeptikusként emlegetett országok – például Franciaország és Hollandia – álláspontján.

Egy másik szempont lehet, hogy a tagjelölti státusú, a csatlakozási tárgyalások megkezdésére váró nyugat-balkáni államok, Észak-Macedónia és Albánia mit szólnak a keleti államok integrációjának felgyorsításához. 

Uniós diplomaták március közepén még arról beszéltek, hogy hivatalosan még egyetlen, már tagjelölt ország sem jelezte az EU-nak a csalódottságát Ukrajna külön pályája miatt. 

Jelenleg a hivatalosan tagjelölti státusú, az unióval hosszú évek óta tárgyaló államok közé Albánia, Észak-Macedónia, Szerbia, Montenegró és Törökország tartoznak. Ismert, Albánia és Észak-Macedónia együtt halad az integrációs úton, azonban Szkopje esetében Bulgária blokkolja a tárgyalások megkezdését történelmi viták miatt. Nemrég Edi Rama, Albánia miniszterelnöke kijelentette, hogy országa nem várna tovább, így kérvényezni fogják, hogy az Európai Bizottság válassza szét az albán és az észak-macedón csatlakozási folyamatot. 

Borítókép: Zelenszkij elnök és Von der Leyen elnök Kijevben (Forrás: EU Bizottság)