A tagállamok teljes egyetértése kell a zöld jelzéshez
Ursula von der Leyen elnök korábban számos nyilatkozatában közölte, hogy Ukrajna jövője az Európai Unióban van. Az Európai Bizottság eleinte ugyanakkor szkeptikus volt azzal kapcsolatosan, hogy mennyire rugalmasak a bővítési folyamat szabályai, például annak gyorsítása megvalósítható-e.
Ahogy Von der Leyen kijevi nyilatkozata is mutatja, a kommunikációban e téren jelentős változás történt.
Az uniós tagjelöltséghez ugyanakkor a tagállamok konszenzusos álláspontja is szükséges. Miután az Európai Bizottság kiállítja az említett szakvéleményt, arról a tagországoknak kell egyöntetű véleményt alkotniuk, így kaphatnak a szóban forgó országok tagjelölti státust. Kérdéses, hogy a háborús helyzet változtat-e a bővítéssel kapcsolatosan szkeptikusként emlegetett országok – például Franciaország és Hollandia – álláspontján.
Egy másik szempont lehet, hogy a tagjelölti státusú, a csatlakozási tárgyalások megkezdésére váró nyugat-balkáni államok, Észak-Macedónia és Albánia mit szólnak a keleti államok integrációjának felgyorsításához.
Uniós diplomaták március közepén még arról beszéltek, hogy hivatalosan még egyetlen, már tagjelölt ország sem jelezte az EU-nak a csalódottságát Ukrajna külön pályája miatt.
Jelenleg a hivatalosan tagjelölti státusú, az unióval hosszú évek óta tárgyaló államok közé Albánia, Észak-Macedónia, Szerbia, Montenegró és Törökország tartoznak. Ismert, Albánia és Észak-Macedónia együtt halad az integrációs úton, azonban Szkopje esetében Bulgária blokkolja a tárgyalások megkezdését történelmi viták miatt. Nemrég Edi Rama, Albánia miniszterelnöke kijelentette, hogy országa nem várna tovább, így kérvényezni fogják, hogy az Európai Bizottság válassza szét az albán és az észak-macedón csatlakozási folyamatot.
Borítókép: Zelenszkij elnök és Von der Leyen elnök Kijevben (Forrás: EU Bizottság)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!