Lapozó: Spanyolországban történelmi mértékűre nőtt az infláció

Svédország és Norvégia erősítené védelmi együttműködését · Nemkívánatos személyek az orosz diplomaták Olaszországban · Ukrán tüntetők feküdtek az Európai Tanács épülete előtt

Svédország és Norvégia erősítené védelmi együttműködését

Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök Stockholmba látogatott, hogy találkozzon svéd kollégájával, Magdalena Anderssonnal. A megbeszélésen elsősorban Oroszország Ukrajna elleni inváziója volt napirenden. A svéd kormányfő szerint az orosz agresszió miatt különösen fontos a két ország védelmi együttműködésének elmélyítése és a közös biztonság megóvása. Andersson tájékoztatta norvég kollégáját arról, hogy a svéd NATO-csatlakozás kérdése napirenden van Stockholmban, ugyanakkor jelezte, nem tudja megmondani, mikor döntenek a kérdésben. Hozzátette: sok múlik azon, milyen biztonságpolitikai elemzéseket tesznek le a parlamenti pártok, amelyeket május 31-ig kell elkészíteniük. A norvég miniszterelnök a találkozót követő sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az együttműködés erősítése több közös katonai gyakorlatot és biztonságpolitikai tanácskozást jelent. Andersson bejelentette, Stockholm a nyárra biztonságpolitika egyeztetésre hívja Oslót és Helsinkit, ami a 2019-ben megrendezett hasonló találkozó folytatása lesz.

A megbeszélésen felmerült a kérdés, hogy a két ország hogyan kerülheti el a szükségtelen határzárat – mint ahogy a koronavírus-járvány idején történt – egy esetleges, jövőbeli válsághelyzetben.

A találkozó napirendjén szerepelt a zöldiparral és a klímaváltozással kapcsolatos együttműködés kérdése is. 

Forrás: Svenska Dagbladet

Nemkívánatos személyek az orosz diplomaták Olaszországban

Növekszik a feszültség Róma és Moszkva között. Harminc orosz diplomata kiutasításáról döntött az olasz kormány. A döntést Luigi di Maio olasz külügyminiszter jelentette be. Ettore Sequi, az olasz külügyminisztérium főtitkára behívatta Szergej Razov orosz nagykövetet, hogy közölje az olasz kormány határozatát. Az orosz nagykövetség 30 beosztottja a továbbiakban nemkívánatos személynek minősül. Moszkva rövid időn belül válaszolt a provokatív lépésre. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő jelezte: Oroszország válaszul kiutasítja az olasz diplomatákat. Az olasz fél nemzetbiztonsági okokra hivatkozott; Di Maio külügyminiszter többek között azzal is magyarázta a kabinet döntését, hogy az európai és atlanti partnerekkel összehangolva cselekszik. A szövetséges államok, Franciaország és Németország pár napja az orosz diplomaták kiutasításáról határozott.

Forrás: it.insideover.com

Ukrán tüntetők feküdtek az Európai Tanács épülete előtt 

Szerda reggel Ukrajna nemzeti színű lobogójába csavart ukrán állampolgárok foglalták el a brüsszeli uniós negyedben az Európai Tanács épülete előtt lévő területet. A betonra fekvő tüntetők – mintegy tízen – a bucsai mészárlás áldozatairól készült felvételekkel a kezükben követelték, hogy az EU azonnal szüntesse be az orosz földgáz és kőolaj behozatalát.

Az akciót szervező csoport, a Promote Ukraine vezető aktivistája, Anna Melenchuk a földön fekve így kiabált a mellettük elhaladó, a tanács épületébe belépő – munkába siető – brüsszeli bürokraták felé: „Nézzenek ránk! Erősebb szankciókra van szükségünk Oroszország ellen. Amiket eddig bevezettek, nem elegendők ahhoz, hogy leállítsák az orosz halálgyárat. Az orosz földgáz és kőolaj elleni embargóra van szükségünk!” 

A bucsai mészárlásra reagálva az Európai Bizottság kedden újabb szankciókat javasolt a 27 tagállamnak, többek között az orosz szén behozatali tilalmát, amely az EU teljes szénimportjának 45 százalékát teszi ki. Azonban az EU-ba irányuló olaj- és földgázimportot nem érintették a javaslatok, tekintve, hogy ettől több tagállam egyértelműen elzárkózik. 

Forrás: lalibre.be

Spanyolországban történelmi mértékűre nőtt az infláció

„Várakozásaik szerint a világjárvány és a háború miatt a gazdasági fellendülés lassulni fog, és Spanyolország ismét a válság által leginkább sújtott országok egyike lesz” – nyilatkozta a spanyol központi bank. A monetáris intézet közel egy ponttal, 4,5 százalékra mérsékelte 2022-ben a gazdasági növekedéssel kapcsolatos várakozásait a 2021. decemberi előrejelzésben becsült 5,4 százalékkal szemben. A központi bank 2023-at tekintve sem optimista: jövőre további egy ponttal rontotta várakozásait. A legnagyobb változtatás azonban az inflációs előrejelzésben történt. A bank számításai szerint 2022-ben az átlagos fogyasztói árindex 7,5 százalékon áll majd, miközben korábban 3,7 százalékos pénzromlással számoltak. Becsléseik szerint Spanyolország csak 2023 nyarán fogja tudni helyreállítani a járvány előtti negyedéves GDP-jét.

A beszámoló szerint az omikron variáns nem lett volna negatív hatással a gazdasági aktivitásra, de a háború miatti energiaválság és a kamionossztrájk rengeteget rontott a helyzeten, melynek következménye az lett, hogy a márciusi infláció majdnem elérte a 10 százalékot, ami történelmi adat. Ennek a gazdasági lassulásnak a legnagyobb hatása pedig még csak az év második negyedévében fog megmutatkozni. 

Forrás: elconfidencial.com , eleconomista.es

Borítókép: A spanyol nemzeti bank épülete Madridban (Fotó: Flickr)