Ennek némileg ellentmond a CNN által közvetlenül a háborút megelőzően készített felmérés, melynek eredményeiből az látszik,
hogy az itt élők mindössze tizennyolc százaléka gondolja úgy, hogy Oroszországnak és Ukrajnának egy országgá kellene válnia.
Ugyanakkor a donbaszi lakosok negyvenöt százaléka szerint az orosz és ukrán nép ugyanaz, ez lényegesen nagyobb arány az országos átlaghoz képest, ami huszonnyolc százalék. A legutolsó, 2001-es népszámlálási adatok alapján egyébként a régióban élők mindössze valamivel több mint fele ukrán nemzetiségű, míg egyharmaduk orosznak vallotta magát – ezek az arányok azonban az elmúlt húsz évben, főként az elmúlt nyolcban, sokat változhattak.
„Vigaszdíj” az eddigi kudarcok után?
– A Donbasz elfoglalása vigaszdíj lehet, miután Kijevet nem sikerült bevenniük a támadóknak – fogalmazott Samir Puri, az International Institute for Strategic Studies hibrid hadviseléssel foglalkozó kutatója. Való igaz, amennyiben sikerülne jelentős sikereket elérnie az orosz egységeknek, az mind a katonák moráljának, mind Moszkva tárgyalási pozíciójának kedvezne. Ezenfelül pedig Mariupol elfoglalásával létrejöhetne a Putyin által áhított szárazföldi híd a Krím félsziget és a Donbasz régió között.
Azonban ez korántsem lesz könnyű feladat.
A nyolc éve tartó harcok miatt ezeken a területeken a legtapasztaltabb ukrán egységek állomásoznak, a frontvonal pedig kifejezetten jól felszerelt.
Amennyiben sikerülne az itteni területek nagy részét orosz ellenőrzés alá vonni, az bizonyos utánpótlásbeli problémákat is megoldana a háború további szakaszaira nézve. Ugyanakkor a donbaszi offenzíva kétélű fegyver: ha az ukrán védelmi erők fel tudják tartani az orosz csapatokat, akkor Moszkva inváziója végleg kudarcba fulladhat.
Borítókép: Ukrán katona a Donbasz térségben (Fotó: Anadolu Agency/Getty Images/Diego Herrera Carcedo)