Szigorú büntetésre számíthatnak az Ukrajnában harcoló zsoldosok

Mindkét oldalon megkezdődött a háború bűnöseinek felelősségre vonása. A reguláris katonák és zsoldosok közti jogi különbségekről, ezek elszámoltatásukra gyakorolt hatásairól Tóth Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense nyilatkozott lapunknak.

2022. 05. 14. 6:59
Bucsa, 2022. május 10. Ukrán katona egy harci jármû tetetjén a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. május 9-én. MTI/AP/Felipe Dana Fotó: Felipe Dana
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Csütörtökön megkezdődött az első háborús bűncselekményekkel vádolt orosz katona pere Ukrajnában, Moszkva pedig már korábban bejelentette, hogy bűnügyi nyomozást indít hetvenöt, az ukránok oldalán harcoló külföldi zsoldos ellen. Alekszandr Basztrikin, az orosz állami nyomozóbizottság vezetője elmondta, hogy az ehhez szükséges információkat közel kétezer ukrán hadifogoly kihallgatását követően szerezték meg. − A tanúvallomások bizonyítják, hogy külföldi kiképzőkről és zsoldosokról van szó − fogalmazott Basztrikin. A nyomozóbizottság vezetője szerint a zsoldosok többek közt Grúziából, az Egyesült Államokból, Kanadából, Nagy-Britanniából és Norvégiából érkeztek. A két ügy első ránézésre nagyon hasonló, ugyanakkor van egy fontos különbség köztük: 

míg az első esetben egy orosz hadifogolyról van szó, aki állítólag háborús bűncselekményeket követett el, így pedig hiteles és megdönthetetlen bizonyítékokra van szükség elítéléséhez, addig az utóbbi ügyben a konkrét zsoldostevékenység miatt vonhatják felelősségre az érintetteket.

Fontos különbség

− A zsoldos olyan ország állampolgára, amely közvetlenül nem vesz részt a háborúban; általában valamilyen anyagi szolgáltatásért harcol valamelyik fél oldalán. Amennyiben elfogják, nem kap hadifogolystátust, csak az általános emberi jogok rendszere védi. Ezzel szemben az orosz és ukrán reguláris haderő katonái, az idetartozó milíciák és más kombattánsok automatikusan hadifogolystátust kapnak, mely egy privilegizált jogállás − magyarázta Tóth Norbert. A hadifoglyokkal való bánásmódot az 1949-es harmadik genfi egyezmény és az ehhez kapcsolódó kiegészítő jegyzőkönyvek szabályozzák. Eszerint követelmény többek között az emberséges bánásmód, egészségügyi ellátás biztosítása és tilos a foglyok kínzása. Ezen egyezmény egyik cikkelye foglalkozik a zsoldosok jogállásával is, legfontosabb része pedig kimondja, hogy a zsoldosok nem kaphatnak hadifogolystátust, valamint büntetőjogi felelősségre vonhatók. 

Amennyiben egy hadifogságba esett katona háborús bűncselekményeket követett el, akkor ellene is ugyanúgy lefolytatható az eljárás, azonban a zsoldosokhoz képest rendelkeznek bizonyos büntetőjogi és eljárásjogi garanciákkal, egyfajta védelemmel, melyet a nemzetközi jog biztosít számukra. Mivel a zsoldostevékenységet a világ számos országában alapvetően törvény tiltja, így ők szigorúbb büntetésre számíthatnak

− fogalmazott a szakértő.

A felelősségre vonás fórumai

Felmerül a kérdés, hogy milyen fórumokon vonhatók felelősségre a háborús bűncselekmények elkövetői és a zsoldosok. A nemzetközi büntetőjog szerint ezeket alapvetően először nemzeti szinten célszerű lefolytatni, általában csak ezután fordulnak a felek nemzetközi bíróságokhoz. − Az orosz−ukrán helyzetben ez azért is bonyolult, mert Oroszország nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) joghatóságát, Moszkva tehát csak nemzeti bíróságaira hagyatkozhat. Ukrajna 2013-tól kezdődően területi felhatalmazást adott az ICC-nek, így abban az esetben, ha az ukrán bíróságok nem folytatják le a pereket, a háborús bűncselekmények ügyében eljárhat az ICC is − ismertette a helyzetet Tóth Norbert. 

Ebből a szempontból még érdekes a kelet-ukrajnai szakadár régiók helyzete.

Mivel a nemzetközi közösség − Oroszország és pár állam kivételével − Ukrajna területeként ismeri el a népköztársaságokat, így itt nemzetközi jogi értelemben csak Kijev folytathatná le a büntetőjogi pereket. − Ettől függetlenül persze fizikai értelemben vonhatnak felelősségre itt is embereket, ez azonban a nemzetközi jog és közösség szempontjából semmisnek minősül − zárta szavait a szakértő.

Orosz adatok szerint körülbelül hétezer külföldi zsoldos harcol Ukrajna oldalán, nyugati információk alapján a másik oldalon ez a szám magasabb lehet.

Borítókép: Ukrán katona egy harci jármű tetején a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. május 9-én (Fotó: MTI/AP/Felipe Dana)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.