időjárás 31°C János, Pál 2022. június 26.
logo

Szimbolikus és praktikus lépés Ukrajna EU-tagjelölti státusa

Kottász Zoltán
2022.06.23. 05:55
Szimbolikus és praktikus lépés Ukrajna EU-tagjelölti státusa

Ukrajna és Moldova szinte biztos EU-tagjelölti státust kap, Grúzia még nem – a Reuters hírügynökség szerint konszenzus van ebben a kérdésben a ma kezdődő brüsszeli EU-csúcstalálkozó előtt, amelynek legfőbb témája a további uniós bővítés lesz.

Azért dolgoztunk, hogy az európai egység ismét megnyilvánulhasson. Azért, hogy ezen a hétvégén egy fontos, pozitív, talán történelmi pillanatot éljünk át

 – mondta Clément Beaune, az Európai Unió soros elnökségét betöltő Franciaország külügyi államtitkára, utalva arra, hogy a hangsúly a háború sújtotta Ukrajnán van, amelynek most pozitív üzenetet kell küldeni.

A tagjelölti státus egyrészt szimbolikus, mert megnyitja a lehetőséget egy olyan ország előtt, amely nem feltétlenül érett még a tagjelölti státusra. Másrészt praktikus, mert bár évekig elhúzódhatnak a konkrét csatlakozási fejezetekről szóló tárgyalások, közben megnyílhatnak bizonyos EU-források Ukrajna számára, amelyek az újjáépítésben, az integráció felgyorsításában nyújthatnak segítséget

 – mondta lapunknak Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. A tagjelölti státusszal járó kézzelfogható eredménynek nevezte a vízumkönnyítést, az Erasmus cserediák- és a Horizont kutatási uniós programban való részvételt.

Az biztos, hogy ha az ukránokkal elkezdődnek a tárgyalások, csak a háború lezárása után lehetne megnyitni a fejezeteket. Ez évek kérdése

 – figyelmeztetett Gálik Zoltán. Erre utalt Clément Beaune is, mondván: a csatlakozási folyamat hosszú és megerőltető lesz. Az uniós alapszerződések ugyanis szigorú feltételek hosszú sorához kötik a csatlakozást. Ide tartozik például a működő piacgazdaság, a stabil demokrácia és a jogállamiság, a korrupció elleni küzdelem, az uniós jogszabályok elfogadása. Nem beszélve arról, hogy a nemzeti kisebbségeket diszkrimináló törvényeket is meg kell változtatnia Ukrajnának.

Vannak EU-szabályok, az alapjogi charta és egyebek, amelyekhez csatlakoznia kell Ukrajnának, másrészt az Európa Tanács rendszerét is teljes mértékben bele kell építenie a jogrendszerébe. Nemcsak Magyarország, de az egész Európai Unió követelni fogja, hogy ezeket tartsák be

 – hangsúlyozta Gálik Zoltán.

Magyarország érdeke, hogy a szomszédos Ukrajna szuverén, kiegyensúlyozott, demokratikus jogállam legyen, ahol a nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarság is békében és biztonságban élhet szülőföldjén

 – nyilatkozta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Kovács Zoltán, a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár azonban hangsúlyozta: Magyarország nemcsak Ukrajna, hanem Moldova, Bosznia-Hercegovina és Grúzia tagjelöltségét is támogatja, miután az új tagok felvétele az európai biztonság zálogát jelenti.

Az EU bővítése azonban döcögve halad.

Észak-Macedónia 2005-ben, Montenegró 2010-ben, Szerbia 2012-ben, Albánia 2014-ben lett tagjelölt ország. Míg Montenegró a 33 csatlakozási fejezetből csupán hármat zárt le, Szerbia 34-ből kettőt, addig Albánia és Észak-Macedónia meg sem kezdte a tárgyalásokat. Bosznia-Hercegovina pedig nem jutott tovább annál, hogy 2016-ban benyújtotta csatlakozási kérelmét.

Az elégedetlenséget érzékelteti, hogy a szerb elnök, az albán miniszterelnök és az észak-macedón kormányfő majdnem lemondták útjukat Brüsszelbe, ahol ma reggel a nyugat-balkáni országok vezetőivel tanácskoznak az uniós állam- és kormányfők.

Szerbiával egyetlen új csatlakozási fejezet sem nyílik meg, mert nem egyeztette össze külpolitikáját az EU-éval, s nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen. Albániával és Észak-Macedóniával pedig most sem kezdődnek a csatlakozási tárgyalások, mert Bulgária akadályozza szomszédja európai integrációját. Albániával ugyanakkor kezdődhetnek meg a tárgyalások, amikor Észak-Macedóniával. – Elfogadhatatlan, hogy a történelmi gondokat és a nyelvi vitákat az uniós csatlakozási tárgyalások részévé tették – húzta alá Sztevo Pendarovszki észak-macedón államfő. Edi Rama albán miniszterelnök pedig úgy fogalmazott, hogy Bulgária fogva tartja az EU-t.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az aláírásával lát el egy ukrán zászlót, amint katonákkal találkozik a kelet-ukrajnai Harkivban tett látogatásán 2022. május 29-én. (Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtóhivatal)