Ebben a rezsimben az embereknek félniük kell a vezetőtől, azonban ha egészségi állapota ezt már nem teszi lehetővé, akkor biztos vagyok benne, hogy szembe fognak szállni vele
− mutatott rá Steele.
Bevett gyakorlat Az ellenséges államok vezetőinek betegségéről szóló hírek terjesztése az amerikai hírszerzés bevett gyakorlatának számít. A kétezres évek elején Oszama bin Ládenről jelentek meg olyan beszámolók, amelyek azt állították, az al-Kaida vezetője súlyos veseproblémákkal küzd. Egyes információk szerint még Szaddám Huszein orvosa is Afganisztánba utazott, hogy kezelje. A Kubát több mint negyven éven keresztül irányító Fidel Castróról 2006 környékén kezdték azt terjeszteni, hogy gyomor-, vastagbél-, vagy hasnyálmirigyrákban szenved, s valószínűleg hónapokon belül életét veszti. Ennek ellenére Castro 2016 november 25-én hunyt el természetes körülmények között. Ali Hámenei iráni ajatollah esetében már nemcsak betegségről, de a vezető haláláról is szóltak a híradások. Először 2015-ben, majd 2020-ban is körbejárta a sajtót a hír − mindkét esetben nyugati hírszerzési információkra hivatkozva −, miszerint Hámenei ajatollah elhunyt, halálát pedig rákos megbetegedés okozta. Ali Hámenei 1989 óta irányítja a perzsa államot, s az iráni közlések szerint nagyon jó egészségnek örvend, bár tartja magát a szóbeszéd, hogy prosztatarákkal küzd. Észak-Korea legfelsőbb vezetője, Kim Dzsong Un sem maradt ki a sorból. 2020 tavaszán, miután nem jelent meg a nagyapja születésnapjára minden évben megrendezett nagyszabású ünnepségen, az amerikai hírszerzés azt állította, hogy a vezető szívműtéten esett át, állapota pedig korántsem mondható stabilnak. Ezt aztán szinte rögtön cáfolta Mun Dzse In dél-koreai elnök, aki elmondta, Kim Dzsong Un éppen tanácsadóival járja az országot, ezért nem jelent meg az ünnepségen.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!