– A lengyelek rájöttek arra, hogy becsapták őket, ezért megint politikai szövetségest keresnek. Ennek következményeként meg lehet újítani a visegrádi együttműködést és reálpolitikai alapokra lehet helyezni. Ez a lengyel üzenetnek az értelmezése – mondta lapunk megkeresésére Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója.
A korábban rendkívül szoros, de az orosz–ukrán háború árnyékában fagyossá vált lengyel–magyar viszony, illetve a visegrádi négyek együttműködésének megerősítésére tett javaslatot néhány nappal ezelőtt Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a Sieci lengyel hetilapnak adott interjúban.
Új, a nézetbeli eltéréseket is figyelembe vevő együttműködési módot lehetne kidolgozni a visegrádi csoportban és a lengyel–magyar kapcsolatokban ott, ahol az országainkat értékek és érdekek kötik össze
– jelentette ki. Beismerte, hogy az ukrajnai háborúhoz való viszony valóban megosztó volt, de idővel „az összes többi ügy, amelyben szolidaritással, megértéssel és kölcsönös támogatással voltunk egymás iránt, újból erőteljesen össze fog kötni minket”.
– Hiába vonták vissza a globális minimumadóval szembeni vétójukat, hiába szálltak velünk szembe, hiába kötelezték el magukat az ukránok mellett, Brüsszelnek és a globalistáknak ez kevés volt
– utalt Kiszelly Zoltán arra, hogy az Európai Bizottság továbbra sem fizette ki Lengyelországnak a koronavírus-járvány utáni helyreállításra szánt európai uniós alap neki járó összegét, noha júniusban a bizottság és az Európai Tanács is jóváhagyta a 23,9 milliárd euró értékű, vissza nem térítendő támogatást és a 11,5 milliárd eurós kölcsön lehívását lehetővé tevő lengyel helyreállítási tervet. „Az Európai Bizottság megszegte a lengyel helyreállítási tervre vonatkozó megállapodást, politikai ügyként kezeli a témát” – panaszkodott nemrég egy interjúban Andrzej Duda lengyel államfő.
A lengyel kifizetéseket azután hagyta jóvá Brüsszel, hogy kérésének megfelelően a konzervatív varsói kormány átalakította a lengyel bírósági rendszert. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azonban júliusban azt mondta, Varsónak további engedményeket kell tennie. Jaroslaw Kaczynski, a Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt vezetője azt mondta, hogy pártja kénytelen felülvizsgálni az EU-val való kapcsolatát.
– Brüsszelben egyes biztosok és európai parlamenti képviselők meg akarják buktatni a magyar és a lengyel kormányt, ehhez először meg akartak osztani bennünket, amit sikerült is, de a lengyelek közben rájöttek, hogy átverték őket
– véli Kiszelly Zoltán, hozzátéve: Mateusz Morawiecki szavai magukban hordozzák az együttműködés reálpolitikai, érdekalapon történő megerősítését. Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos nézeteltérések ellenére ugyanis van egy hatékony szakpolitikai együttműködés például a migráció, az energiapolitika, a mezőgazdaság vagy a közlekedés terén. Az atomenergiával kapcsolatos összehangolt politika eredményezte például azt, hogy az Európai Bizottság környezeti szempontból fenntarthatónak minősítette a nukleáris energiát.
