időjárás 4°C Stefánia 2022. november 28.
logo

Visszatérhet a távoktatás a lengyel iskolákban

T. Kovács Péter
2022.10.07. 05:52
Visszatérhet a távoktatás a lengyel iskolákban

Félő, hogy Lengyelországban visszatérhet a koronavírus-járvány tetőzése idején elrendelt digitális (online) iskolai oktatás lidérces időszaka, amelytől gyerekek és szülők egyaránt viszolyognak. Ezúttal nem a pandémia miatt, hanem azon hétköznapi oknál fogva, hogy az önkormányzatok nem tudják kifizetni az iskolák fűtésszámláját.

Törvény szerint az iskolaigazgatóknak – a fenntartó önkormányzatok egyetértésével – joguk van felfüggeszteni az oktatást, ha a tantermekben 18 foknál alacsonyabb a hőmérséklet, vagy ha a külső hőmérséklet mínusz 15 fokra vagy annál lejjebb süllyed.

A tanítás felfüggesztésére ilyen okból azonban régen nem volt példa – írta a Do Rzeczy hetilap.

A kormány hivatalosan tagadja, hogy távoktatást készülne bevezetni, és szerinte az önkormányzatoknak sincs ilyen szándékuk. Kérte is őket, hogy ne zárjanak be iskolákat a megemelkedett rezsiköltség miatt, de azok arra panaszkodnak, hogy képtelenek kigazdálkodni ezt a pénzt. Szeptember elején Przemyslaw Czarnek köz- és felsőoktatási miniszter új rendeletet adott ki az online oktatás szabályairól, ami

sokakban erősíti a gyanút, hogy mégis távoktatás bevezetésére készülnek.

A nagyobb városok közül a 171 ezres Olsztyn, Varmia-mazúriai vajdaság székhelye kongatta meg elsők között a vészharangot. Piotr Grzymowicz polgármester szerint a városnak 41 millió zlotyval (3,57 milliárd forint) többet kell fizetnie a gázért és a villanyáramért, miután a szolgáltató árat emelt. Olsztyn eddig 437 zlotyt (38 090 forint) fizetett megawattóránként, az új tarifa nyomán ez az összeg 3000 zlotyra (261 500 forint) emelkedik.

– Nem akarunk visszatérni a pandémia időszakához, amikor kötelező volt az online oktatás. De sajnos óriási a veszély – mondta a polgármester a Money.pl portálnak nyilatkozva.

– Ha nem sikerül megoldást találni a problémára, inkább az iskolákat fogják átmenetileg bezárni, mintsem hogy a kórházakra vagy idősotthonokra tegyenek lakatot – tette hozzá.

Olsztyn városa egyelőre úgy döntött, hogy nem írja alá a szerződést a szolgáltatókkal a megemelt tarifa szerint, ehelyett több fogyasztóval közösen új tendert készít elő. Egyúttal levélben hívták fel a miniszterelnök figyelmét a problémára, amely nem egy települést érint.

Az önkormányzatoknak azonban nemcsak az áram és a gáz, hanem a szén egekbe szökő ára is gondot okoz.

A legdrámaibb helyzet a Pomerániai vajdaságbeli, ötezres lakosságú Smetowo Graniczne helységben alakult ki, ahol egy magánszolgáltató szénkazánháza gondoskodik a társasházak és a település egyetlen iskolájának fűtéséről. A tulajdonos azonban, tekintettel a szén árának ugrásszerű növekedésére és beszerzésének nehézségeire, úgy döntött, hogy október 15-ével befejezi tevékenységét. Anita Galant polgármester közlése szerint rohammunkában igyekeznek gázállomásokat létesíteni az épületek fűtésére, és remélik, hogy október közepéig elkészülnek a munkálatokkal, de elismerte, hogy „ez inkább csak remény, mint bizonyosság”. Emellett lépéseket tesznek a gázfűtésre való teljes átállásra, de ez is leghamarabb a jövő évben valósulhat meg.

A legnehezebb helyzetben azok az önkormányzatok vannak, amelyek fűtőolajat használnak. De a többieknek se könnyű. Egyelőre különféle elképzelések vannak a takarékosságra, egyes helyeken az utcai közvilágítás kikapcsolása is felmerült.

Az Alsó-sziléziai vajdaságbeli, 12 és fél ezres Brzeg Dolny bezárta népszerű uszodáját, amelynek gáz- és villanyszámlája havi 20 ezer zlotyról (1,74 millió forint) 250 ezerre (21,79 millió forint) nőtt.

A város fűtés-korszerűsítésbe kezd, és az uszodát csak annak befejeződése után, várhatóan 2024-ben nyitja meg újra.

Az 532 ezres Poznan, a Nagy-lengyelországi vajdaság székhelye iskoláiban, óvodáiban és bölcsődéiben egyelőre kielégítően fűtenek, viszont emiatt az otthonokban alacsonyabb, legfeljebb 20 fokos lehet a hőmérséklet. Jacek Jaskowiak polgármester szerint a kétfokos csökkentés „jót tesz az egészségnek”. – Én évek óta ennyire fűtöm fel a lakásomat, az irodámban pedig 16 fok van. Ami azzal az előnnyel is jár, hogy az ügyfeleim sietnek, a hideg miatt igyekeznek mihamarabb végezni – nyilatkozott az RMF FM rádiónak.

De nem minden önkormányzat él ezzel a lehetőséggel. Leszek Swietalski, a Falusi Települések Szövetségének irodaigazgatója a Rzeczpospolita napilapnak nyilatkozva nemrég arra figyelmeztetett, hogy

bizonyosan lesznek olyan önkormányzatok, amelyek pénzügyi nehézségek miatt, az állam energiapolitikája ellen tiltakozva online oktatásra térnek át.

Néhány önkormányzat azt tervezi, hogy távoktatás helyett a nyári iskolai szünetre tolja ki a tanítást. Ezt a nem szokványos megoldást választotta például a híres lódzi filmfőiskola. Az energiaköltségek akár tízszeresre becsült növekedése miatt az ottani hatóságok úgy döntöttek, hogy januárban nem lesz oktatás, és az elmaradást a második félév egy hónapos meghosszabbításával, a nyári szünetben fogják pótolni.

A kormány nemrég átutalt az önkormányzatoknak 13,7 milliárd zloty (1194 milliárd forint) pótlólagos forrást, amit fűtésre is fordíthatnak.

Csak az a probléma, hogy ha hiány van a piacon szénből – és most ez a helyzet –, az önkormányzatoknak a bankjegyeket kellene elégetniük, ha a pénzt fűtési célokra akarnák használni – ironizál a Do Rzeczy.

Ha az önkormányzat a fűtésen takarékoskodik, akkor megint csak a szülőknek kell többet fizetniük, mert otthon elviselhető hőmérsékletet kell biztosítaniuk. De ez a kisebb költség. A gyerekek, akik a járvány idején megtapasztalták, hogy mivel jár az elszigeteltség, az osztálytársak hiánya és a bezártság a négy fal közé, sokkal inkább ráfizetnek a távoktatásra.

Borítókép: A koronavírus-járvány miatt bevezetett távoktatás vége után kisdiákok foglalják el újra iskolájukat Krakkóban 2021. január 18-án (Fotó: AFP/Beata Zawrzel)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.