Oroszország miatt zúdult diplomáciai össztűz Ausztriára

Az osztrákok más álláspontot képviselnek, fórumot biztosítanának az oroszoknak.

Washington, 2023. február 8. Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter az amerikai hivatali partnerével, Antony Blinkennel tartott megbeszélésen a washingtoni külügyminisztériumban 2023. február 7-én. MTI/AP/AFP pool/Brendan Smialowski Fotó: Brendan Smialowski

Diplomáciai össztűz zúdult Ausztriára, amiért engedélyezi orosz parlamenti képviselők részvételét az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Parlamenti Közgyűlésének ma kezdődő bécsi ülésén. A közgyűlés téli ülésszaka egybeesik az ukrajnai háború első évfordulójával.

A háború tavaly február 24-i kezdete óta kétszer ülésezett a közgyűlés, egyszer az angliai Birminghamben, másodszor a lengyel fővárosban, Varsóban – mindkét alkalommal megtagadták a vízumot az orosz delegációtól. Decemberben pedig Szergej Lavrov orosz külügyminiszter részvételét tiltotta meg Varsó a szervezet külügyminiszteri tanácsának lengyelországi ülésén. Lavrov erre úgy reagált: a Nyugat ellenőrzése alá került EBESZ elvesztette az esélyét, hogy konfliktusmegoldó szerepet játsszon, az európai biztonság alappillére helyett marginális szervezetté válik.

A katonailag semleges Ausztria azonban úgy döntött, megadja a vízumot a mai ülésen résztvevő tizennyolc orosz képviselőnek. Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter a diplomáciai protokollra hivatkozott. – Nem túl szerencsés a dátum, de szükségünk van az ilyen platformokra – érvelt a diplomáciai vezető.

A döntést azonban többen hevesen bírálták. Ukrajna és Litvánia bojkottálja az eseményt, s húsz tagállam – Belgium, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Franciaország, Grúzia, Hollandia, Izland, Kanada, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Németország, Norvégia, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Svédország és Ukrajna – kérte az osztrák hatóságoktól, hogy akadályozzák meg Oroszország részvételét, vagy halasszák el a találkozót. A találkozón résztvevő két amerikai kongresszusi képviselő is úgy nyilatkozott, az oroszok meghívása „rossz üzenetet küld a világnak”.

Margareta Cederfelt, a parlamenti közgyűlés svéd elnöke ugyanakkor rámutatott, hogy az osztrák hatóságok kötelesek fogadni az orosz küldöttséget, mert az EBESZ székhelye Bécsben van. Az aggodalmukat hangoztatóknak azonban azt üzente: nem lesz könnyű helyzetben az orosz delegáció, mert „órákon át hallgatniuk kell majd a tetteik miatti feljelentéseket”. A közgyűlés kiemelten foglalkozik Oroszország „háborús bűneivel”.

Semleges országként Ausztria csupán humanitárius segítséget nyújtott eddig Ukrajnának, fegyvereket nem szállított, de elítélte Oroszország agresszióját. Karl Nehammer kancellár a háború kitörése után még személyesen találkozott is Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy rávegye a háború befejezésére.

Mint arról nemrég beszámoltunk: az osztrákok relatív többsége, 45 százaléka utasítja el az uniós szankciók fenntartását Oroszországgal szemben, s 62 százalékuk ellenzi az EU-s fegyverszállításokat Ukrajnának.

Borítókép: Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter a washingtoni külügyminisztériumban 2023. február 7-én (Fotó: MTI/AP/AFP/Brendan Smialowski)