A katonailag semleges Ausztria azonban úgy döntött, megadja a vízumot a mai ülésen résztvevő tizennyolc orosz képviselőnek. Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter a diplomáciai protokollra hivatkozott. – Nem túl szerencsés a dátum, de szükségünk van az ilyen platformokra – érvelt a diplomáciai vezető.
A döntést azonban többen hevesen bírálták. Ukrajna és Litvánia bojkottálja az eseményt, s húsz tagállam – Belgium, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Franciaország, Grúzia, Hollandia, Izland, Kanada, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Németország, Norvégia, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Svédország és Ukrajna – kérte az osztrák hatóságoktól, hogy akadályozzák meg Oroszország részvételét, vagy halasszák el a találkozót. A találkozón résztvevő két amerikai kongresszusi képviselő is úgy nyilatkozott, az oroszok meghívása „rossz üzenetet küld a világnak”.
Margareta Cederfelt, a parlamenti közgyűlés svéd elnöke ugyanakkor rámutatott, hogy az osztrák hatóságok kötelesek fogadni az orosz küldöttséget, mert az EBESZ székhelye Bécsben van. Az aggodalmukat hangoztatóknak azonban azt üzente: nem lesz könnyű helyzetben az orosz delegáció, mert „órákon át hallgatniuk kell majd a tetteik miatti feljelentéseket”. A közgyűlés kiemelten foglalkozik Oroszország „háborús bűneivel”.
Semleges országként Ausztria csupán humanitárius segítséget nyújtott eddig Ukrajnának, fegyvereket nem szállított, de elítélte Oroszország agresszióját. Karl Nehammer kancellár a háború kitörése után még személyesen találkozott is Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy rávegye a háború befejezésére.
Mint arról nemrég beszámoltunk: az osztrákok relatív többsége, 45 százaléka utasítja el az uniós szankciók fenntartását Oroszországgal szemben, s 62 százalékuk ellenzi az EU-s fegyverszállításokat Ukrajnának.
Borítókép: Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter a washingtoni külügyminisztériumban 2023. február 7-én (Fotó: MTI/AP/AFP/Brendan Smialowski)
Orosz–ukrán háború 
