Vita az orosz pénzek elkobzásáról: Ukrajna újjáépítésére használnák fel

Az ukrajnai háború első évfordulójához közeledve újra és újra felmerül a kérdés: ki fogja újjáépíteni a szinte földig rombolt ukrán városokat? Az uniós terv az, hogy a befagyasztott hatalmas orosz vagyonokat használnák fel a legfrissebb becslések szerint az ezermilliárd dollárt is meghaladható újjáépítéshez. Mindehhez azonban arra van szükség, hogy az oroszok pénzeit elkobozzák, amiben már kevésbé értenek egyet a nyugati oroszellenes szankciókat bevezető országok.

– Az oroszok fizessék meg az okozott pusztítást – szólított fel Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke még novemberben. Becslések szerint 324 milliárd dollár lehet az uniós országok bankjaiban befagyasztott orosz pénzek összege, ehhez jönnek még az Egyesült Királyság, Svájc és az Egyesült Államok által befagyasztott pénzek.

Ahhoz azonban, hogy az oroszok nyugati bankokban tárolt vagyonát fel lehessen használni, el is kell őket kobozni – ebben a kérdésben viszont már megoszlik az országok véleménye.

Orosz rakétatámadásban megrongálódott lakóház romjait takarítják el a kelet-ukrajnai Pokrovszkban 2023. február 15-én. Fotó: MTI/AP/Jevhen Maloletka

Jogi alapok szükségesek az orosz pénzek elkobzásához

A napokban Svájc jelentette be, hogy az orosz pénzek elkobzása szembemegy az ország alkotmányával. Az alpesi ország még decemberben ismertette, hogy 8,13 milliárd dollár értékben fagyasztott be orosz pénzeket a nyugati szankciók értelmében, a héten azonban arról számolt be a kormány, hogy ezek elkobzása jogellenes és sérti Svájc nemzetközi kötelezettségvállalásait. Bern álláspontját a svájci bankok is támogatják: „napjainkban nincs jogalapja az elkobzásnak” – szögezte le a svájci bankárok szövetsége. A Szövetségi Tanács ugyanakkor arról biztosította a nemzetközi közösséget, Ukrajna támogatása folytatódni fog. Svájc január végén elfogadta az uniós szankciók újabb csomagját, melynek értelmében további kétszáz orosz személy ellen vezettek be intézkedéseket, továbbá betiltották a repülőgépek és drónok hajtóműveihez szükséges alkatrészek exportját. Mindemellett vizsgálják a szankciók megsértéséért járó büntetőintézkedések bevezetését is.

A svédek vezette Európai Unió Tanácsa keddi közleményében bejelentette, munkacsoportot hoz létre, melynek feladata annak vizsgálata lesz, hogy a befagyasztott orosz vagyon felhasználható-e Ukrajna újjáépítésére. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök rámutatott, egyértelműen Oroszországnak kell megfizetnie a nyugati szomszédjának okozott károkért. Hozzátette: mindezt az uniós és nemzetközi joggal összhangban kell megtenni, ám erre jelenleg nem létezik kialakított modell.

Mekkora Ukrajna újjáépítésének költsége?

Az ügy azonban egyre sürgetőbb és a háború előrehaladtával a költségek egyre csak nőnek. Tavaly szeptemberben 349 milliárd dollárra becsülte a Világbank, az Európai Bizottság és az ukrán kormány az újjáépítési költségeket, a harcok azonban nem maradtak abba és az újabb becslések szerint az ezermilliárd dollárt is meghaladhatja a számla értéke.

Kijev január végén kiadott jelentésében közölte az eddigi károk egy részét: legalább 163 ezer lakóház, 280 kollégium, több mint háromezer oktatási intézmény (az óvodáktól kezdve az egyetemekig), több száz kórház, vallási intézmény és kulturális létesítmény semmisült vagy rongálódott meg.

Mindezeken felül nagyjából Tunézia területével egyenlő, mintegy 160 ezer négyzetkilométernyi terület lehet tele taposóaknákkal, fel nem robbant lövedékekkel.

Hatalmas biznisz lehet a helyreállítás

Noha egyelőre még nem tudni, milyen pénzből állják a helyreállítási munkálatokat, világszerte felfigyeltek arra a vállalatok, hogy bizony nem kevés pénz ütheti a markukat, ha beszállnak Ukrajna újjáépítésébe. A szerdán és csütörtökön Varsóban megrendezett újjáépítési kiállításra a világ háromszáz országának több mint 22 vállalata jelentkezett – pedig az esemény csupán csak egy volt a sok közül: a januárban Svájcban megrendezett davosi Világgazdasági Fórumon szintén napirendre kerültek a befektetési lehetőségek, decemberben pedig mintegy 700 francia vállalat ült össze Emmanuel Macron francia köztársasági elnök kezdeményezésére.

Romok Bahmutban, a távolban harcok füstje gomolyog 2023. január 20-án. Fotó: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk 

Ukrajna újjáépítése meglehetősen népszerű projektnek tűnik, ám a The New York Times amerikai napilapnak a UkraineInvest, külföldi befektetésekkel foglalkozó kormányhivatal ügyvezetője úgy vélekedett:

mindenki azt mondja, segíteni akar. De a saját pénzét akarja befektetni vagy szolgáltatásokat, termékeket akar eladni? Ez két különböző dolog.

Hozzátette: legtöbben az utóbbit választják.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Getty Images)