Vita az orosz pénzek elkobzásáról: Ukrajna újjáépítésére használnák fel

Az ukrajnai háború első évfordulójához közeledve újra és újra felmerül a kérdés: ki fogja újjáépíteni a szinte földig rombolt ukrán városokat? Az uniós terv az, hogy a befagyasztott hatalmas orosz vagyonokat használnák fel a legfrissebb becslések szerint az ezermilliárd dollárt is meghaladható újjáépítéshez. Mindehhez azonban arra van szükség, hogy az oroszok pénzeit elkobozzák, amiben már kevésbé értenek egyet a nyugati oroszellenes szankciókat bevezető országok.

A svédek vezette Európai Unió Tanácsa keddi közleményében bejelentette, munkacsoportot hoz létre, melynek feladata annak vizsgálata lesz, hogy a befagyasztott orosz vagyon felhasználható-e Ukrajna újjáépítésére. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök rámutatott, egyértelműen Oroszországnak kell megfizetnie a nyugati szomszédjának okozott károkért. Hozzátette: mindezt az uniós és nemzetközi joggal összhangban kell megtenni, ám erre jelenleg nem létezik kialakított modell.

Mekkora Ukrajna újjáépítésének költsége?

Az ügy azonban egyre sürgetőbb és a háború előrehaladtával a költségek egyre csak nőnek. Tavaly szeptemberben 349 milliárd dollárra becsülte a Világbank, az Európai Bizottság és az ukrán kormány az újjáépítési költségeket, a harcok azonban nem maradtak abba és az újabb becslések szerint az ezermilliárd dollárt is meghaladhatja a számla értéke.

Kijev január végén kiadott jelentésében közölte az eddigi károk egy részét: legalább 163 ezer lakóház, 280 kollégium, több mint háromezer oktatási intézmény (az óvodáktól kezdve az egyetemekig), több száz kórház, vallási intézmény és kulturális létesítmény semmisült vagy rongálódott meg.

Mindezeken felül nagyjából Tunézia területével egyenlő, mintegy 160 ezer négyzetkilométernyi terület lehet tele taposóaknákkal, fel nem robbant lövedékekkel.

Hatalmas biznisz lehet a helyreállítás

Noha egyelőre még nem tudni, milyen pénzből állják a helyreállítási munkálatokat, világszerte felfigyeltek arra a vállalatok, hogy bizony nem kevés pénz ütheti a markukat, ha beszállnak Ukrajna újjáépítésébe. A szerdán és csütörtökön Varsóban megrendezett újjáépítési kiállításra a világ háromszáz országának több mint 22 vállalata jelentkezett – pedig az esemény csupán csak egy volt a sok közül: a januárban Svájcban megrendezett davosi Világgazdasági Fórumon szintén napirendre kerültek a befektetési lehetőségek, decemberben pedig mintegy 700 francia vállalat ült össze Emmanuel Macron francia köztársasági elnök kezdeményezésére.

Romok Bahmutban, a távolban harcok füstje gomolyog 2023. január 20-án. Fotó: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk 

Ukrajna újjáépítése meglehetősen népszerű projektnek tűnik, ám a The New York Times amerikai napilapnak a UkraineInvest, külföldi befektetésekkel foglalkozó kormányhivatal ügyvezetője úgy vélekedett:

mindenki azt mondja, segíteni akar. De a saját pénzét akarja befektetni vagy szolgáltatásokat, termékeket akar eladni? Ez két különböző dolog.

Hozzátette: legtöbben az utóbbit választják.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Getty Images)