Kinzsal hiperszonikus rakétákkal hajtott végre megtorló csapást az orosz hadsereg – jelentette be még csütörtökön a moszkvai védelmi minisztérium. A hírt később az ukránok is megerősítették, egyúttal azonnal megindult a találgatás:
miért alkalmazta egyik legkorszerűbb fegyverrendszerét az orosz haderő?
A csütörtöki csapássorozatban összesen 81 rakétát és drónt indítottak – ebből hat lehetett Kinzsal –, amiből 38-at semlegesített az ukrán légvédelem. Elsősorban kelet-ukrajnai célpontokat támadtak, összesen 11 emberrel végeztek, és többet megsebesítettek, illetve a megrongálódott infrastruktúra átmeneti zavart okozott az áramellátásban. Ez az ágyúval lőni verébre klasszikus esete, egyáltalán nem világos, hogy a feladatra miért volt szükség a legmodernebb rakétákra?
A Kinzsal (jelentése tőr) ugyanis az orosz hadsereg egyik legújabb fejlesztése, amelynek beismerten még az amerikaiak is csak a nyomában kullognak. A légi indítású rakéta ereje abban rejlik, hogy hiperszonikus, azaz a hangsebesség legalább ötszörösénél is gyorsabb, sőt valójában a tízszeresére is képes. Viszonylag kis méretével és manőverezésével párosítva ez azt jelenti, hogy lényegében megállíthatatlan. Ráadásul óriási, 1500–2000 kilométeres a hatótávolsága. Ennek az a jelentősége, hogy a hordozógépnek el sem kell hagynia az orosz légteret, és szinte bármilyen célpontot elér (akár Európa nagy részében is), nem mellesleg nukleáris robbanófej hordozására is képes.
– Nagyon gyorsan repül. Be lehet mérni, de túl gyors – magyarázta Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője.
Egyúttal elismerte, hogy Ukrajnának nincsenek meg a képességei, hogy semlegesítse a fegyvert.
Sőt, egyelőre másnak sem. Még Joe Biden amerikai elnök is elismerte, hogy a Kinzsal szinte megállíthatatlan, még a legfejlettebb nyugati légvédelmi eszközökkel is. A feladaton azért persze dolgoznak, a várakozások szerint leghamarabb a 20-as évek közepére készülhet el az amerikai ellenszere, miközben saját hiperszonikus rakétát is tesztelnek.
Az oroszok először 2022 márciusában ismerték el, hogy Kinzsalt vetettek be Ukrajnában, akkor egy föld alatti fegyverraktárat céloztak.
Azóta körülbelül hússzor nyúltak a fegyverhez, legutóbb csütörtökön hatot lőttek ki. Hogy pontosan hány ilyen rakétájuk lehet – emellett létezik szárazföldről és hajóról indítható verziója is –, vagy milyen ütemben képesek gyártani, arról nincsenek hiteles információk, becslések szerint legfeljebb negyven-ötven darab készülhetett. Utánpótlásuk is nehézkes lehet a technológiai szankciók miatt.
Annyi viszont bizonyos, hogy a Kinzsalból csak korlátozott mennyiség áll rendelkezésre, és nagyon drága.
Ezért merül fel a kérdés: mi értelme volt ellőni őket néhány alacsony prioritású kelet-ukrajnai célpontra? Az okokat a szakértők is csak találgatják. Az ukrán háború eseményeit naponta elemző amerikai Hadtudományi Intézet következtetése szerint Vlagyimir Putyin ezzel akarta lecsendesíteni az ultranacionalista, héja köröket, akik kemény megtorlást követeltek az ukrán határ közelében, orosz terület ellen elkövetett, civil életeket is követelő múlt heti támadásokért. Oroszország erőt demonstrálhatott, hogy jelezze, a legkeményebb válaszra is kész.
Orosz–ukrán háború 
