A szankciók és az exporttilalom nem olyan csodafegyverek, amelyek Oroszországot a háború befejezésére kényszerítenék − áll a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) washingtoni elemzőintézet jelentésében. A beszámolóban többek közt azt vizsgálták meg, hogy milyen hatással vannak a büntetőintézkedések az orosz hadiiparra, s ebből kifolyólag a háború kimenetelére.
Legfőbb következtetésük, hogy a szankciók és az eddigi veszteségek miatt az orosz haderő már sokkal rosszabb állapotban van, mint a háború kezdetekor, azonban még mindig jelentős tartalékokkal rendelkezik a harcok folytatására.
A CSIS becslése szerint Oroszország eddig körülbelül tízezer kulcsfontosságú hadi eszközt − köztük harckocsikat, szállítójárműveket, tüzérségi eszközöket és drónokat − vesztett a háború során. Az intézet adatai alapján legkevesebb 1845 orosz tank veszett oda a harcokban, e szám felső határát 3511-re becsülik. A jelentés szerint különösen fájó lehet az oroszoknak, hogy az egyik legkorszerűbb, T−72B3 típusú harckocsiból jelentős mennyiség semmisült meg vagy vált használhatatlanná.
Hogyan pótolja Moszkva a veszteségeit?
A szankciók miatt az orosz hadiiparnak lényegesen kevesebb lehetősége van az új hadi eszközök gyártásához szükséges modern technológiák beszerzésére. Ezek nagy részét − például tankok lövészei számára nélkülözhetetlen optikai rendszereket, mikrocsipeket − nyugatról importálták, a büntetőintézkedések miatt ugyanakkor más, sok esetben gyengébb minőséget képviselő beszállítókhoz − például Kínához vagy Malajziához − kellett fordulniuk.
Ez például a lőtávolság beszűkülésében mutatkozhat meg − állítja a CSIS.
Emellett a veszteségek gyors pótlása is problémát okozhat, a világ legnagyobb harckocsigyártója, az orosz Uralvagonzavod például egy hónapban mindössze húsz tankot tud legyártani, a harcokban pedig átlagosan százötvenet veszítenek el havonta.
Éppen ezért Moszkva a hidegháborús tartalékaihoz nyúlhat, hogy számokban pótolja a technológiai hiányosságokat a frontvonalakon. Nyugati tisztviselők szerint már az először 1948-ban rendszeresített T−55 típusú tankok is felbukkannak Ukrajnában. Az orosz készletek pedig óriásiak.
Bár Moszkva katonai készleteinek pontos mérete nem ismert, februári becslések szerint a Kreml rendelkezésére álló repülőgépek száma 13-15-ször több, mint Kijevé. Oroszország közel 7-8-szor több harckocsival és négyszer több páncélozott harcjárművel rendelkezik, míg haditengerészeti flottája 12-16-szor nagyobb, mint az ukránoké
− áll a jelentésben.
A számbeli fölény éppen ezért lehetővé teszi Moszkva számára, hogy az elkövetkező időszakban folyamatosan nyomás alatt tartsa az ukrán haderőt, annak kimerítésére játszva: folyamatos túlerő ellen harcolva − még ha kevesebb veszteséget is szenvednek − előbb vagy utóbb az ukránok kifogynak hadi eszközeikből. Ezért nagyon fontos − írja a CSIS − hogy minél előbb megérkezzenek a frontra a nyugati fegyverszállítmányok, amelyek technológiai fölényt biztosíthatnak Kijev számára.
Orosz–ukrán háború
