„A legjobb, ha egyik háborús félnek sem hiszünk el semmit”

– Ebben a háborúban az a fő alapvetés, hogy egyik félnek sem hiszünk el semmit, amíg több, tőlük független forrás meg nem erősíti az információt – vázolta fel az alapvetéseket a lapunknak adott interjúban Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, akit a Kijevet védő Patriot rakétavédelmi rendszer megsérüléséről és az orosz Kinzsal rakéta megsemmisítéséről is kérdeztünk.

2023. 05. 18. 21:10
Szliács, 2022. május 10. Német katona a NATO Patriot rakétavédelmi rendszerének bemutatóján a szlovákiai Szliácson lévõ légitámaszponton 2022. május 10-én. A holland-német rakétavédelmi erõk 2022 tavaszán telepítették a Patriot rendszert a NATO keleti erõinek erõsítésére Oroszország ukrajnai katonai invázióját követõen. A NATO többnemzetiségû rakétavédelmi munkacsoportja 240 német és 130 holland katonával tevékenykedik a támaszponton. MTI/EPA/Martin Divisek Fotó: Martin Divisek
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az amerikai Patriot rakétavédelmi rendszerről – amely különálló parancsnoki központból, radarrendszerből és akár nyolc indítóállásból áll – az NKE docense elmondta, hogy az alapvetően nem egy új rendszer, hiszen első változatait még a nyolcvanas években rendszeresítették, kifejezetten légvédelmi célra és 1991-ben, az Öböl-háborúban már sikerrel tesztelték, amikor kiderült, hogy alkalmas ballisztikus rakéták elfogására is.

– Az ukránok a harmadik generációs úgynevezett PAC–3-as változatot kapták, annak is a megnövelt képeségű MSE-változatát, amelyet kifejezetten a ballisztikus rakéták elfogására fejlesztetek ki. Az orosz Kinzsal rakétát nem is lehetne mással lelőni – mondta Kaiser Ferenc.

Mint elmondta, az „oroszok 2017-ben büszkén jelentették be a Kinzsalt, amelyet »lelőhetetlennek és megsemmisíthetetlennek« tituláltak, amely akkor még igaz is lehetett, de azóta az amerikaiak is módosították a saját rendszerüket”.

Hatalmas exportpotenciál

Mindezek ellenére Kaiser Ferenc szerint, ha nem is lőtték le mind a hat érkező ballisztikus rakétát az ukránok – Pentagon is a lelövés tényét erősítette meg csupán, de a darabszámot nem – „ez mindenképp óriási arcvesztés az oroszoknak”. Szerinte ezt az is bizonyítja, hogy olyan hírek kaptak szárnyra, miszerint a Kinzsal fejlesztésében élenjáró három tudós ellen hazaárulás miatt zajlik eljárás. – Lehet, hogy a fegyverrendszer nem hozta a kívánt paramétereket, vagy hozta, de az amerikaiak így is el tudták fogni – elemezte a helyzetet Kaiser Ferenc.

Az NKE docense szerint az, hogy a Patriot-rendszert találat érhette, megsérült, vagy meg is semmisülhetett „egy háborúban nem meglepő, hiszen ezek is célpontok”. Szerinte az azonban, hogy a Patriottal sikerült lelőni a Kinzsalt – amely megközelítőleg 10 Mach-kal, 12 250 kilométer per órával, másodpercenként 3400 méterrel „közlekedik” – viszont 

hatalmas exportlehetőségeket nyit meg az amerikaiaknak, hiszen „a potenciális vevőket a hiperszonikus rakéta elleni használat jobban érdekli, mint az, hogy a Patriotot is találat érheti” – vélekedett. 

Hozzátette: noha a Patriot már így is régóta hadrendben állt Washington olyan régi szövetségeseinél, mint Németország, Hollandia, Spanyolország, Görögország, Izrael, Szaúd-Arábia, Kuvait vagy a Távol-Keleten Japán, Dél-Korea és Tajvan, ám a közelmúltban már Svédország, Románia, Lengyelország, Katar és az Egyesült Arab Emírségek is megvette a rendszert, sőt hamarosan Svájc és Marokkó is rendszeresíteni fogja.

 

Nyugati fegyverlaboratórium

Lapunk azon kérdésére, hogy mennyire működhet most fegyverlaboratóriumként Ukrajna, Kaiser Ferenc egyértelműen igennel felelt, ám annak a megítélését, hogy a modern harcászatot pontosan mennyire változtatja meg az orosz−ukrán konfliktus szerinte „még túl korai értékelni, noha már most rengeteg a tapasztalat a mesterséges intelligencia alkalmazásáról, a harckocsikról, az összhaderőnemi hadviselés átalakulásáról, vagy a lőszer- és rakétagyártó kapacitások fontosságáról”. 

Az amerikaiak sok tapasztalatot levonhattak már most is, ám ezek egy részét addig nem teszik közzé, amíg zajlik a konfliktus, mert az árthatna az ukránoknak, vagy éppen segíthetné az oroszokat

– mondta Kaiser Ferenc. Hozzátette: – Sok mindent tudunk ugyan, de az információk egy része egyelőre bizalmas, mert szó szerint katonák élete múlik rajta.

Borítókép: Német katona a NATO Patriot rakétavédelmi rendszerének bemutatóján a szlovákiai Szliácson lévő légi támaszponton 2022. május 10-én. A holland–német rakétavédelmi erők 2022 tavaszán telepítették a Patriot-rendszert a NATO keleti erőinek erősítésére Oroszország ukrajnai katonai invázióját követően. A NATO többnemzetiségű rakétavédelmi munkacsoportja 240 német és 130 holland katonával tevékenykedik a támaszponton (Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek) 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.