– Az természetes volt, hogy amint a Patriot-rendszer megérkezik Kijevbe, az oroszok célpontjává válik, noha az ukrán fővárost az elmúlt időszakban a korábbiakhoz képest most sokkal sűrűbben támadják – nyilatkozta lapunknak Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) docense. Szerinte a mostani megnövekedett orosz rakétacsapások hivatalos oka a „Kreml elleni, úgynevezett ukrán támadás, amiről bár nem tudjuk pontosan, hogy ki tette, de az ukránoknak ezt jóval nehezebb lett volna kivitelezni, mint az oroszoknak” – utalt egy esetleges false flag (hamis zászlós) műveletre, amely bizonyos harci cselekmények későbbi indokaként is szolgálhatna.
Mint arról lapunk is beszámolt korábban, kedden az orosz védelmi minisztérium azt jelentette, hogy Kh−47M2 Kinzsal típusú hiperszonikus rakétarendszerükkel eltalálták és teljesen megsemmisítették az egymilliárd dollár értékű amerikai gyártmányú Patriot föld-levegő rakétarendszer több elemét is az ukrán fővárosban. Kijev tagadta ezt, míg az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) elismerte egyes elemek megrongálódását, de az AFP francia hírügynökségnek a rendszer működőképességét közölte.
Ebben a háborúban az a fő alapvetés, hogy egyik félnek sem hiszünk el semmit, amíg több, tőlük független forrás meg nem erősíti az információt
− hívta fel a figyelmet ezzel kapcsolatban a szakértő.
Időközben a Pentagon helyettes-szóvivője, Sabrina Singh azt közölte, hogy „megjavították a kisebb sérülések szenvedő Patriot-rendszert és az újra működőképes”. Az ukrán félre hivatkozva azonban egyéb részleteket nem árult el.
Kiemelt célpontok
– A Patriot-rendszer legkönnyebben megtámadható részei a lokátorok – amelyek tűzfelderítő és tűzvezető rendszere egy légitámadásban be van kapcsolva. Hiszen vannak kifejezetten ezek megtámadására kifejlesztett, úgynevezett „radargyilkos” rakéták, amelyek a beállított hullámfrekvenciát keresik és vezetik rá magukat. Ezek orosz változatai mintegy 120 kilométerről is érkezhetnek, az ukrán légvédelmi rendszerek védelmi hatótávolságán kívülről – vázolta fel az NKE docense.
Hozzátette: ha azonban egy kilövőállomást találtak el, akkor a kapacitás ugyan csökken, de mivel több indítóállás tartozik egy üteghez, ez a rendszer működését és hadrafoghatóságát nem befolyásolja, csak csökken az egyszerre indítható rakéták száma; míg a lokátorokat pótolni kell.
Korábban olyan ukrán hírek is napvilágot láttak, hogy a Patriot-rendszerrel hatból hat Kinzsal típusú, orosz ballisztikus rakétát semmisítettek meg. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter tagadta ezt, szerinte ki sem lőttek annyit, mint az ukránok állítják.
Az amerikai Patriot rakétavédelmi rendszerről – amely különálló parancsnoki központból, radarrendszerből és akár nyolc indítóállásból áll – az NKE docense elmondta, hogy az alapvetően nem egy új rendszer, hiszen első változatait még a nyolcvanas években rendszeresítették, kifejezetten légvédelmi célra és 1991-ben, az Öböl-háborúban már sikerrel tesztelték, amikor kiderült, hogy alkalmas ballisztikus rakéták elfogására is.
– Az ukránok a harmadik generációs úgynevezett PAC–3-as változatot kapták, annak is a megnövelt képeségű MSE-változatát, amelyet kifejezetten a ballisztikus rakéták elfogására fejlesztetek ki. Az orosz Kinzsal rakétát nem is lehetne mással lelőni – mondta Kaiser Ferenc.
Mint elmondta, az „oroszok 2017-ben büszkén jelentették be a Kinzsalt, amelyet »lelőhetetlennek és megsemmisíthetetlennek« tituláltak, amely akkor még igaz is lehetett, de azóta az amerikaiak is módosították a saját rendszerüket”.
Hatalmas exportpotenciál
Mindezek ellenére Kaiser Ferenc szerint, ha nem is lőtték le mind a hat érkező ballisztikus rakétát az ukránok – Pentagon is a lelövés tényét erősítette meg csupán, de a darabszámot nem – „ez mindenképp óriási arcvesztés az oroszoknak”. Szerinte ezt az is bizonyítja, hogy olyan hírek kaptak szárnyra, miszerint a Kinzsal fejlesztésében élenjáró három tudós ellen hazaárulás miatt zajlik eljárás. – Lehet, hogy a fegyverrendszer nem hozta a kívánt paramétereket, vagy hozta, de az amerikaiak így is el tudták fogni – elemezte a helyzetet Kaiser Ferenc.
Az NKE docense szerint az, hogy a Patriot-rendszert találat érhette, megsérült, vagy meg is semmisülhetett „egy háborúban nem meglepő, hiszen ezek is célpontok”. Szerinte az azonban, hogy a Patriottal sikerült lelőni a Kinzsalt – amely megközelítőleg 10 Mach-kal, 12 250 kilométer per órával, másodpercenként 3400 méterrel „közlekedik” – viszont
hatalmas exportlehetőségeket nyit meg az amerikaiaknak, hiszen „a potenciális vevőket a hiperszonikus rakéta elleni használat jobban érdekli, mint az, hogy a Patriotot is találat érheti” – vélekedett.
Hozzátette: noha a Patriot már így is régóta hadrendben állt Washington olyan régi szövetségeseinél, mint Németország, Hollandia, Spanyolország, Görögország, Izrael, Szaúd-Arábia, Kuvait vagy a Távol-Keleten Japán, Dél-Korea és Tajvan, ám a közelmúltban már Svédország, Románia, Lengyelország, Katar és az Egyesült Arab Emírségek is megvette a rendszert, sőt hamarosan Svájc és Marokkó is rendszeresíteni fogja.
Nyugati fegyverlaboratórium
Lapunk azon kérdésére, hogy mennyire működhet most fegyverlaboratóriumként Ukrajna, Kaiser Ferenc egyértelműen igennel felelt, ám annak a megítélését, hogy a modern harcászatot pontosan mennyire változtatja meg az orosz−ukrán konfliktus szerinte „még túl korai értékelni, noha már most rengeteg a tapasztalat a mesterséges intelligencia alkalmazásáról, a harckocsikról, az összhaderőnemi hadviselés átalakulásáról, vagy a lőszer- és rakétagyártó kapacitások fontosságáról”.
Az amerikaiak sok tapasztalatot levonhattak már most is, ám ezek egy részét addig nem teszik közzé, amíg zajlik a konfliktus, mert az árthatna az ukránoknak, vagy éppen segíthetné az oroszokat
– mondta Kaiser Ferenc. Hozzátette: – Sok mindent tudunk ugyan, de az információk egy része egyelőre bizalmas, mert szó szerint katonák élete múlik rajta.
Borítókép: Német katona a NATO Patriot rakétavédelmi rendszerének bemutatóján a szlovákiai Szliácson lévő légi támaszponton 2022. május 10-én. A holland–német rakétavédelmi erők 2022 tavaszán telepítették a Patriot-rendszert a NATO keleti erőinek erősítésére Oroszország ukrajnai katonai invázióját követően. A NATO többnemzetiségű rakétavédelmi munkacsoportja 240 német és 130 holland katonával tevékenykedik a támaszponton (Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek)
