Következő mérkőzések
Albánia
21:002024. június 24.
Spanyolország
Horvátország
21:002024. június 24.
Olaszország

Kína váltja az amerikai fennhatóságot Afganisztánban

A 2021. augusztusi amerikai afganisztáni kivonulást követően a közép-ázsiai országban a tálibok vették át a hatalmat. Ígérteik ellenére kitiltották a nőket a közhivatalokból, a közép- és felsőfokú oktatásból, számos nyilvános helyről és szigorú öltözködési szabályokat vezettek be. Mindezek miatt, amíg Washington egyre inkább elzárkózott Afganisztántól, addig Kína megerősítette kapcsolatait az értékes természeti erőforrásokkal rendelkező országban.

2023. 05. 11. 5:35
AFGHANISTAN-US-HISTORY-TALIBAN HECTOR RETAMAL / Europress/AFP Fotó: HECTOR RETAMAL Forrás: Europress/AFP
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Beérett Kína sokéves közeledése Afganisztánhoz, ugyanis a napokban a tálib és pekingi vezetés aláírta a kínai Egy övezet, egy út (Belt and Road Initiative) infrastrukturális fejlesztési program afganisztáni kiterjesztését. Ezzel Kabul a Kína–Pakisztán gazdasági folyosó (CPEC), hatvanmilliárd dolláros kereskedelmi és fejlesztési megállapodáshoz férhet hozzá.

Pekingnek ehhez „csak” az az ígéret kellett, hogy Kabul fokozza a kínai állampolgárok védelmét, és szorosabban működjön vele együtt az ottani ujgur „militáns” csoportok ellenőrzésében – decemberben ugyanis egy, a kínai üzletemberek által kedvelt kabuli szállodát támadott meg az Iszlám Állam, amely során többen is megsérültek.

 

A kínai terjeszkedés

Mivel a tálib vezetésnek hatalmas szüksége van a kínai befektetésekre – hiszen a nemzetközi közösség megszakította a kapcsolatait a közép-ázsiai országgal, kizárva őt a globális pénzügyi rendszerből, gazdasági spirált idézve elő – nem vonakodtak az ígéretek megfogalmazásában. A megállapodás egy többéves kínai közeledés után következett be, amely során Kína tárgyalásokat kezdeményezett, segélyeket ajánlott fel, sőt lobbizott is az Egyesült Államoknál, hogy az oldja fel a befagyasztott afgán vagyonokat.

Azonban szakértők arra figyelmeztetnek, hogy könnyen lehet, hogy egyik fél sem éri majd el a kívánt céljait. Kabul oldaláról az ígéretek teljesítése lehet majd akadály – ahogy az a Nyugattal szemben is beigazolódott –, míg Peking esetében a beruházások valószínűleg nem fogják biztosítani azt a kiterjedt infrastruktúra-fejlesztést, amelyre Afganisztánnak sürgetően szüksége van.

A CPEC az elmúlt években veszített lendületéből, ezért az a valószínű, hogy néhány szerényebb projekt megvalósulhat ugyan, de a nagy bányászati és infrastrukturális projektek vélhetően nem

– fogalmazott az afganisztáni tervekről Andrew Small, az amerikai German Marshall Fund agytröszt vezető munkatársa az Axios amerikai hírportálnak. Hozzátette: Peking mindemellett a nagyobb gazdasági támogatás és a tálibok jobb diplomáciai státusának a felépítését akarja, előmozdítva a nemzetközi megítélésük normalizálását.

Szakértők szerint ennek döntő oka a közép-ázsiai ország földrajzi elhelyezkedése és kiaknázatlan természeti erőforrásai (olaj, lítium, réz), amelyet az is bizonyít, hogy Kína és Oroszország már olajfúrási szerződést is kötött a tálib vezetéssel.


Az afganisztáni kivonulás

Miután 2021 augusztusában – egy húszéves háború gyors lezárását követően – a Biden-adminisztráció kivonta az amerikai csapatokat és támogatását a közép-ázsiai országból, a kabuli kormány órák alatt omlott össze, és így a 2001-ben az amerikaiak által kiszorított tálibok vették át újra a hatalmat. Noha ígéretek születtek az erőszak visszaszorítására és mások mellett a nők oktatásának és jogainak a fenntartására, ezeket hamar megszegte az iszlamista vallási és politikai katonai szervezet. A hatalomátvétel ellenére a nemzetközi közösség zöme – beleértve Washingtont is – továbbra sem ismeri el a tálibokat az afgán kormány jogos vezetőinek.

Egy múlt heti amerikai jelentésből ugyanakkor az derült ki, hogy a távozást követően az Egyesült Államok Afganisztán egyik legfőbb támogatója lett, hiszen mintegy 2,1 milliárd dollár áramlott az országba 2021 augusztusát követően.

A tálib hatalomátvétel óta az amerikai kormány arra törekszik, hogy továbbra is segítse az afgán népet, anélkül, hogy támogatná a tálib vezetést. Munkánkból ugyanakkor az derült ki, hogy a tálibok különböző módszerekkel (illetékkel, megfélemlítéssel) lopták el az amerikai segélyeket

– fogalmazott John F. Sopko, az afgán újjáépítésért felelős különleges főfelügyelő a The Washington Times amerikai lapnak.

A jelentés szerint az amerikai külügyminisztérium „nem tudja, hogy mennyi pénzzel támogathatták a tálibokat”, az eredetileg bányászatra, mezőgazdaságra, oktatásra és egészségügyre szánt forrásokból.

Washington időközben befagyasztotta az Afganisztánba áramló segélyeket – főképp a nők hátrányos megkülönböztetése miatt az egyéni jogaikban, az oktatásban, vagy épp a munkaerőpiacon – azonban az ENSZ arra hívta fel a figyelmet, hogy az országban „a legsúlyosabb az élelmezésbiztonság helyzete a világon”. Jelenleg mintegy 28 millió ember, az ország kétharmada segélyre szorul, míg hat millióan éhínséggel küzdenek.

 

Blinken szerepét is vizsgálhatják

Sopko a kongresszus előtt, a kivonulásról tett tanúvallomásában a külügyminisztériumot bírálta, azt állítva, hogy több tucat külügyminisztériumi tisztviselő figyelmeztette Antony Blinken külügyminisztert a tálib hatalomátvétel valószínű kockázatára. A vádak szerint az adminisztrációnak jobban fel kellett volna készülnie a kivonulásra, amely nemcsak káoszt eredményezett, de 13 amerikai katona is életét vesztette a művelet során. A képviselőház külpolitikai bizottsága akár be is idézheti Blinkent, megvizsgálva az ő felelősségét az ügyben.

Számos amerikai szakértő hangot adott már azon aggodalmának Washington külpolitikai döntéseit bírálva, hogy Amerika nemcsak „kimaradni látszik” az afrikai projektekből – utalva arra, hogy Oroszország és különösen Kína több tíz milliárd dollár értékű beruházási szerződéseket kötött bányászati jogokért cserébe –, de még olyan értékes területeket is „hátrahagy” legfőbb vetélytársának, mint Afganisztán.

Borítókép: Afgán gyerekek játszanak az amerikai hadsereg által hátrahagyott katonai járművön (Fotó: Hector Retamal/Europress/AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.