Azonban szakértők arra figyelmeztetnek, hogy könnyen lehet, hogy egyik fél sem éri majd el a kívánt céljait. Kabul oldaláról az ígéretek teljesítése lehet majd akadály – ahogy az a Nyugattal szemben is beigazolódott –, míg Peking esetében a beruházások valószínűleg nem fogják biztosítani azt a kiterjedt infrastruktúra-fejlesztést, amelyre Afganisztánnak sürgetően szüksége van.
A CPEC az elmúlt években veszített lendületéből, ezért az a valószínű, hogy néhány szerényebb projekt megvalósulhat ugyan, de a nagy bányászati és infrastrukturális projektek vélhetően nem
– fogalmazott az afganisztáni tervekről Andrew Small, az amerikai German Marshall Fund agytröszt vezető munkatársa az Axios amerikai hírportálnak. Hozzátette: Peking mindemellett a nagyobb gazdasági támogatás és a tálibok jobb diplomáciai státusának a felépítését akarja, előmozdítva a nemzetközi megítélésük normalizálását.
Szakértők szerint ennek döntő oka a közép-ázsiai ország földrajzi elhelyezkedése és kiaknázatlan természeti erőforrásai (olaj, lítium, réz), amelyet az is bizonyít, hogy Kína és Oroszország már olajfúrási szerződést is kötött a tálib vezetéssel.
Az afganisztáni kivonulás
Miután 2021 augusztusában – egy húszéves háború gyors lezárását követően – a Biden-adminisztráció kivonta az amerikai csapatokat és támogatását a közép-ázsiai országból, a kabuli kormány órák alatt omlott össze, és így a 2001-ben az amerikaiak által kiszorított tálibok vették át újra a hatalmat. Noha ígéretek születtek az erőszak visszaszorítására és mások mellett a nők oktatásának és jogainak a fenntartására, ezeket hamar megszegte az iszlamista vallási és politikai katonai szervezet. A hatalomátvétel ellenére a nemzetközi közösség zöme – beleértve Washingtont is – továbbra sem ismeri el a tálibokat az afgán kormány jogos vezetőinek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!