A szerb védelmi miniszter szerint mindenkinek jobb, ha nem tesztelik a szerb katonaság készségét az ország védelmére.
A koszovói szerbek készen állnak a végsőkig elmenni, akár az életüket is adnák. Akik ezt nem értik meg, azok nem tudják, mi Koszovó és hogy mi a jelenlegi helyzet
– mondta Milos Vucsevics. A kormány alelnöke azt üzente, senki ne tegye próbára a szerb katonaság készségét arra vonatkozóan, hogy megvédje az állam területi integritását és megakadályozza népének elűzését.
A Szerb Haladó Párt nemrég megválasztott új elnöke szerint a mögöttük álló hét nehéz volt, hétfőn volt a legsúlyosabb a helyzet, amikor csak kicsi választott el őket a teljes tragédiától, amikor is a helyiek közül többen majdnem belehaltak az összecsapásokba, a legkritikusabb állapotban egy Dragisa Galjak nevű férfi volt. – Ha ez megtörtént volna, teljes katasztrófához vezetett volna mindannyiunkat – jelentette ki Milos Vucsevics. A hétfői tüntetéseken több KFOR-katona megsérült, köztük magyarok is.
Galjak még mindig kórházban van, de sikeresen halad a felépülése. Erről tájékoztatta a közvéleményt a szerb államfő, aki meglátogatta az egészségügyi intézményben a férfit, akit – mint Alekszandar Vucsics az Instagramján fogalmaz – Albin Kurti koszovói miniszterelnök rendőrei sebesítettek meg. „Jó egészséget kívántam neki, és azt, amiért Dragisa egész életében harcolt, a szabadságot!” – írta a közösségi oldalán a szerb köztársasági elnök.
– Épp az összecsapások azok, amit Pristina akar – mondta el a Pink szerb kereskedelmi televíziónak adott interjújában Milos Vucsevics. – Ez az a forgatókönyv, amit Albin Kurti akar – konfliktust Szerbia és a NATO között. Az a célja, hogy folytassa Koszovó teljes elfoglalását, főként az északi részt akarja – húzta alá a tárcavezető. A miniszter kiemelte: nem optimista a helyzetet illetően, de pozitív, hogy folynak a tárgyalások. Rámutatott, hogy a minap a szerb elnök Moldovában, az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján többekkel is egyeztetett a témában.
– Az egy jó alkalom volt arra, hogy hallhassák Szerbia hangját, hogy mi az elképzelésünk a helyzet csillapítását illetően. Hamarosan Belgrádba érkezik Miroslav Lajcak, az EU és Gabriel Escobar, az USA nyugat-balkáni különmegbízottja. Ezt követően többet tudunk majd mondani – hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette:
Belgrád párbeszédre hívja a koszovói szerbeket is, de Vucsevics szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy Albin Kurti hajlandó lenne visszavonni vagy csökkenteni az északon lévő rendőrei és speciális egységei számát.
Milos Vucsevics hozzátette, hogy a koszovói szerbek nagyon idegesek, aggódnak, és véleménye szerint készek a végsőkig menni.
– Ezeknek az embereknek már egy milliméternyi helyük sincs, nincs hova menniük, nincs más dolguk, mint az egyszerű túlélésért való küzdelem, hogy őrizzék a tűzhelyeiket. Ez a kemény valóság, amit meg kell értenünk, és meg kell találnunk a módját, hogy békés módon megvédjük az alapvető jogaikat – tette hozzá.
Elmondta, hogy a szerb fegyveres erők képzettek és felszereltek, és minden bizonnyal motiváltak a legfelsőbb parancsnok minden parancsának végrehajtására, valamint az ország területi, szárazföldi és légi szuverenitásának védelmére. – Jobban teszi mindenki, ha nem tesz próbára minket. Nekünk és nekik az a jobb, ha senki nem sérül meg. Jobb, ha nem megyünk bele abba, hogy ez hogyan nézne ki. Remélem, hogy akik közvetítenek ezekben a beszélgetésekben, tudatában van ennek – fogalmazott a szerb miniszter.
Az észak-koszovói szerbek vasárnap is folytatják a tiltakozásukat. Az összegyűlt tömeget a KFOR-katonáktól szögesdrót választja el.
A nemzetközi képviselők számos felszólítása ellenére, hogy vonuljanak ki Koszovó északi részéből, a koszovói rendőrség különleges egységei vasárnap is az önkormányzat épületében tartózkodnak, amelyet múlt pénteken erőszakkal megszálltak. A helyzet jelenleg viszonylag békésnek mondható. Az emberek a napernyők alatt gyűltek össze, amelyek most már inkább esernyőként funkcionálnak, hiszen gyakran ered el az eső a térségben.
A nemzetközi közösség egyébként az új választások kiírásában látja a megoldást, valamint abban, ha Pristina megalakítaná a Szerb Községek Közösséget.
