Komoly következményekkel járhat, ha Koszovó nem változtat

Ezen intézkedések célja, hogy megpuhítsák a pristinai miniszterelnök álláspontját – mutatott rá lapunknak Dusan Janjics. A szerbiai politikai elemzőt a Washington és az Európai Unió által Koszovóval szemben kilátásba helyezett szankciókról, az amerikai–koszovói viszony kilátásairól és Belgráddal való kapcsolatok normalizálásáról kérdeztük.

Magyar Nemzet
2023. 06. 10. 6:42
Leposavic, 2023. június 2. A NATO-parancsnokság alatt mûködõ koszovói békefenntartó erõ, a KFOR amerikai katonái a leposavici városháza elõtt õrködnek 2023. június 2-án. Négy nappal korábban a KFOR 30 katonája, köztük 19 magyar, illetve 52 szerb tüntetõ megsebesült a többségében szerbek lakta másik észak-koszovói városban, Zvecanban kitört zavargásokban. MTI/EPA/Georgi Licovszki Fotó: Georgi Licovszki
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az elmúlt napokban több jel is arra mutatott, hogy megromlottak Pristina és Washington kapcsolatai. Sajtóhírek szerint a nyugat egy Koszovó elleni intézkedéscsomagot fontolgat. A szankciók között szerepel a pénzeszközök befagyasztása és a vízumliberalizáció elhalasztása is. 

A büntetőintézkedések második szakasza pedig már azt is tartalmazná, hogy Pristina szövetségesei passzív hozzáállást tanúsítanának a Koszovó el nem ismerésére irányuló szerb hadjárathoz, átszerveznék a nemzetközi katonai jelenlétet, azaz tömegével csökkentenék az ott állomásozó amerikai kontingenst, emellett szóba került az egyes nemzetközi szervezetekből való kirekesztés is

– írja az Euronews hírportál.

 

Megpuhítanák Pristinát

Már kézzel fogható következményei is voltak az amerikai−koszovói kapcsolatokban Pristina keménykedésének. Így például, Pristina többé nem vesz részt a Defender 23 elnevezésű, húsz ország részvételével zajló közös manőverben – jelentette be Jeffrey Hovenier, az Egyesült Államok pristinai nagykövete.

Dusan Janjics szerbiai politikai elemző a Magyar Nemzetnek nyilatkozva elmondta, hogy a most látott lépések a koszovói belpolitikának szólnak, mert Washingtonban tisztában vannak azzal, hogy a helyi albán politikusok és a lakosok többsége nem fogja támogatni, hogy megromoljanak a kapcsolatok az Egyesült Államok és Albin Kurti kormánya között.

Ezen intézkedések célja, hogy megpuhítsák a pristinai miniszterelnök álláspontját

– húzta alá Dusan Janjics. A politikai elemző úgy fogalmazott, hogy ez egyfajta figyelmeztetés az Európai Unió részéről is: amennyiben nem változtat Kurti, akkor akár el is maradhat a koszovóiak által már oly régóta várt vízumliberalizáció.

Zvecsán, a legutóbbi zavargások helyszíne. Fotó: Havran Zoltán

Janjics hozzátette: ezek a bejelentések és intézkedések összhangban vannak azzal, amiben még a két fél Brüsszelben megegyezett az év elején, és az ohridi találkozón elhangzottakkal is − azaz, hogy kapcsolataik normalizására fognak törekedni. A szakértő ugyanakkor hozzáfűzte: a Kvinta-országok − az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország − valóban aggódnak amiatt, hogy mi lesz a Koszovó és Szerbia kapcsolatainak normalizációjával és a párbeszéddel.

 

Amerika támogatása nem készpénz

A szakember lapunknak hangsúlyozta: amennyiben a felek nem hajlandók végrehajtani az általuk vállalt feladatokat, akkor több következménnyel is számolniuk kell, így ebben az esetben eltűnnek a pénzügyi támogatások, Koszovó nem kapja meg a vízumliberalizációt, Szerbia esetében pedig felülvizsgálják azt, s nem haladhat tovább  Belgrád az integrációs folyamatában sem.

Az Amerikai Egyesült Államok és Koszovó kapcsolatai erősek és ez nem fog megváltozni. Ezt mondta pristinai látogatását követően Gabriel Escobar. Washington Nyugat-balkáni különmegbízottja azt azonban elismerte, hogy kihívásokkal teli az Albin Kurti miniszterelnökkel fenntartott politikai kapcsolat.

Nem sokkal azután, hogy az észak-macedóniai Ohridban, Belgrád és Pristina megegyeztek arról, hogy törekedni fognak arra, hogy normalizálják a kapcsolataikat, ismét krízis alakult ki Koszovóban. Az USA és az Európai Unió diplomatái most újfent tűzoltó munkát végeznek, miután az ország északi részén lévő tüntetések véres összecsapásokká fajultak, amelyben a szerbek mellett több KFOR-katona – köztük magyarok is – megsérültek.

A KFOR erői Zvecsánban. Fotó: Havran Zoltán

Daniel Fried volt amerikai diplomata a helyzettel kapcsolatban elmondta, az Egyesült Államok úgy véli, hogy súlyos hibák elkövetésével Pristina okozta a jelenlegi koszovói válságot. Hozzátette: hiba természetesnek venni az amerikai támogatást, és úgy tenni, mintha az állandó lenne, bármi is történjen.

Koszovónak ki kell használnia ezt a lehetőséget, és meg kell szilárdítania pozícióját, és semmilyen körülmények között nem szabad úgy kezelnie az Egyesült Államokat, mintha az vakon és végtelenül támogatná őket. Nem lenne bölcs dolog, ha kihasználnák az USA-t és Európát

 − mondta Fried. Az amerikai volt diplomata hozzátette, hogy reméli, Albin Kurti rájön, hogy túl messzire ment, és megtalálja a módját a visszavonulásnak.

Borítókép: A NATO-parancsnokság alatt múködő koszovói békefenntartó erő, a KFOR amerikai katonái a leposavici városháza előtt őrködnek 2023. június 2-án (Fotó: MTI/EPA/Georgi Licovszki)


 



 

 


 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.