„Nem engedhetjük meg, hogy Oroszország elérje katonai céljait”

„Hivatalomat és befolyásomat arra használom, hogy javítsam európai kapcsolatainkat” – fogalmazott Novák Katalin magyar államfő az NZZ napilapnak adott interjújában. A svájci lapnak a magyar köztársasági elnök beszélt az Oroszország elleni szankciókról, hazánk energetikai helyzetéről, a Nyugat-Balkán európai integrációjának fontosságáról, az Ukrajnában élő magyar kisebbségek helyzetéről és a köztársasági elnökként betöltött szerepéről is.

Novák Katalin köztársasági elnök, 2023.06.05-én. (Fotó: Novák Katalin / Facebook) Fotó: Donat Kekesi

A magyar államfő a nyugat-európai „bővítési fáradtságra” is felhívta a figyelmet, vagyis arra, hogy néhány tagállam sokáig nem kívánt új tagokat felvenni. Ám az EU a közelmúltban tagjelölt státust adott Ukrajnának és Moldovának, és ez Novák Katalin szerint azt mutatja, hogy „van előrelépés, ha van politikai akarat”.

Hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy a nyugat-balkáni országoknak meg kellene várniuk az új jelöltek felzárkózását, ugyanis Ukrajnának és Moldovának még nagyon hosszú utat kell megtennie.

Montenegró, Szerbia, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Albánia jelenleg az Európai Unió nyugat-balkáni tagjelölti országai, amelyek már megkezdték a tárgyalásokat, és így az uniós jogszabályok nemzeti jogba való integrálásának folyamatát.

 

Ukrajna és a kisebbségi törvény

Ukrajna európai uniós csatlakozása kapcsán a magyar államfő kiemelte, hogy „Kárpátalján a háború előtt mintegy 150 ezer fős magyar közösség élt, ám Ukrajna olyan új törvényeket vezetett be, amelyek sértik a kisebbségi jogokat” – utalt a nyelvhasználat szigorítására és a magyar oktatási intézmények bezárására. Aláhúzta: ez egy visszalépés, mert ezek a jogok Európában rendkívül hangsúlyosak.

Hozzátette: „Az első pillanattól kezdve elítéltem az orosz agressziót. Egész Magyarország kiáll Ukrajna területi integritása mellett, ez kristálytiszta.”

Oroszországnak nem szabad elérnie katonai céljait, azt nem engedhetjük meg

– fogalmazott az államfő.

Hozzátette: azt senki sem tudja, hogy hogyan kezdődhetnek majd meg a béketárgyalások, és az hogyan vezethet majd egy fenntartható igazságos békéhez. A lap kérdésére leszögezte, hogy „a katonai segítség tovább táplálja a háborút, míg a támadófegyverek eszkalációhoz vezethetnek”.

Meg kell ismertetni a magyar álláspontot

Az Európai Unióból és Washingtonból érkező, magyar kormányt érintő kritikákról elmondta, hogy azok sokszor a „körülmények értékeléséről szólnak”, és éppen ezért pontosabban el kellene magyarázni a magyar álláspontot és kontextust más országoknak. Példaként hozta az unió jogállamisági kritikáját, amely „évek óta tart, és folyamatosan új kritériumok elé állítanak bennünket, ahogy megfeleltünk a régieknek. Tehát soha nincs előrelépés. Ez pedig sérti Magyarország szuverenitását” – utalt az uniós források elvesztésének veszélyére.

Novák Katalin elmondta, hogy szeretné a jövőben jobban elmagyarázni a külföldi partnereknek hazánk álláspontját és életmódját, kompromisszumokat keresve. 

Hivatalomat és befolyásomat arra használom, hogy javítsam európai kapcsolatainkat. Hiszek az egyenrangú európai együttműködésben, még akkor is, ha az intézmények néha rossz irányba haladnak

– mondta az államfő.

Borítókép: Novák Katalin köztársasági elnök (Forrás: Facebook/Novák Katalin)