Meg kell állítani az ország katonai vezetését! – figyelmeztetett Jevgenyij Prigozsin. A Wagner csoport vezére azt ígérte, hogy megindul csapataival, és „bárki, aki ellenáll nekik, arra fenyegetésként tekintenek, és azonnal eltörlik az útjukból”. Mindenkit arra kért, hogy maradjon nyugodt, ne reagáljon a provokációkra, és kerülje az utcákat. Állítása szerint dolguk végeztél visszatérnek majd a frontra.
Az nem teljesen egyértelmű, hogy mit akar elérni, kit akar eltávolítani a hatalomból. Arról beszélt, hogy az elnöki adminisztrációt, a kormányt, stb. nem érintik a követelései, de „megbünteti azokat, akik tönkretették sok tízezer katona életét” és „visszaállítja az igazságosságot”.
Puccs vagy blöff?
Nyíltan katonai puccsot hirdetett volna az orosz zsoldossereg?
– merülhetett fel joggal a kérdés. A válasz azonban koránt sem egyszerű. Maga Jevgenyij Prigozsin nem puccsról, hanem „az igazság menetéről” beszélt, ugyanakkor nem is kérdéses, hogy – legalábbis a fennálló hatalom egy része elleni – lázadásra buzdított.
Hogy szavait Moszkvában is komolyan veszik, azt jelzi: már az orosz Biztonsági Szolgálat (FSZB) is bűnügyi eljárást indított a Wagner-vezér ellen, amiért fegyveres felkelésre szólított fel a kormányzat ellen.
Az FSZB később közleményt is kiadott, amiben „hátbaszúrásnak” nevezik Prigozsin szavait, illetve felszólították a zsoldosokat, hogy ne engedelmeskedjenek neki.
A helyzet komolyságát jelzi, hogy Szergej Szurovikin hadseregtábornok is videós beszédet intézett a Wagner-katonákhoz, amelyben felszólítja őket, hogy ne vegyenek részt a lázadásban.
Dmitrij Peszkov, az elnök szóvivője viszont szűkszavúan mindössze annyit közölt, hogy Vlagyimir Putyint értesítették a fejleményekről, és „megteszik a szükséges lépéseket”.
Igor Girkin, az orosz titkosszolgálat volt tisztje úgy vélte, hogy „Oroszország a katonai puccs szélén áll”. – Elképzelhető, hogy két hatalmi klikk küzd egymással, és egy harmadik, amelynek az FSZB és az Orosz Biztonsági Tanács a része, próbál semleges maradni – latolgatta a lehetőségeket.