Urániumot tartalmazó lövedékeket küldene Washington az ukránoknak

Az urán sűrűsége jóval nagyobb az óloménál, ezért kiválóan alkalmazható páncéltörő lövedékek gyártásához.

Biedrusko, 2022. december 23. Az Egyesült Államoktól nemrégiben vásárolt Abrams harckocsik sorakoznak a Poznan megyei Biedrusko kiképzõközpontjában 2022. december 23-án. Az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon alá tartozó Védelmi Biztonsági Együttmûködési Ügynökség (DSCA) december 6-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma jóváhagyta 116 darab M1A1 Abrams típusú harckocsi és járulékos felszerelése eladását Lengyelországnak mintegy 3,75 milliárd dollár (közel 1414 milliárd forint) értékben. Az M1A1 a Lengyelország által korábban rendelt 250 darab M1A2 SEPv3 Abrams régebbi verziója, és az Ukrajnát tankszállítmányokkal támogató lengyel szárazföldi haderõ nehézfegyverzetében keletkezett hiányt hivatott pótolni. MTI/EPA-PAP/Jakub Kaczmarczyk Fotó: Jakub Kaczmarczyk

Szegényített urániumot tartalmazó lövedékekkel láthatja el Ukrajnát az Egyesült Államok – írta a The Wall Street Journal amerikai napilap kormányzati forrásokra hivatkozva. A lövedékekkel az amerikaiak által Ukrajnának küldött Abrams harckocsikat szerelnék fel a Pentagon javaslatára. Az amerikai egyeztetések éppen akkor kezdődtek el Washingtonban, amikor megindult a nagy ukrán ellentámadás, az Egyesült Államok célja ugyanis, hogy Kijev erős tárgyalási pozícióba kerüljön, ha végül béketárgyalásokra kerül sor. Az eszközök küldése a Fehér Házban is vitatéma volt, egyes tisztviselők ugyanis attól tartanak, a Biden-adminisztrációt számtalan kritika fogja érni, amiért a lőszer komoly egészségügyi és környezeti kockázatokkal járhat.

Szakértők ugyanakkor rámutattak: az urán sűrűsége jóval nagyobb az óloménál, ezért kiválóan alkalmazható páncéltörő lövedékek gyártásához, emellett nem keletkezik radioaktivitás a fegyver bevetésekor.

Az ukrajnai háború során azonban számos alkalommal lehetett már hallani arról, hogy politikai vezetők nukleáris fegyverek bevetéséről beszélnek, legutóbb Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök hangoztatta, nem habozna atomfegyverhez nyúlni, ha külső veszély fenyegetné országát. A posztszovjet ország a napokban kezdi meg fogadni az orosz taktikai nukleáris fegyvereket. Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tudományos főmunkatársa azonban úgy fogalmazott lapunknak: 

Azt szoktuk erre mondani, hogy nyilván az atomháború lehetőségét kizárni nem lehet, de kicsi az esélye. Nagyon túlzónak és felelőtlennek tartom azokat a nyilatkozatokat, amik ezzel riogatják az embereket. Nyilván ennek megvan a megfelelő politikai szándéka. Például Oroszország esetében, amikor arról beszél, hogy nukleáris fegyvereket vetne be, annak egy elrettentő funkciója van.

A szakértő szerint jelenleg az ukrán vezetésben egyáltalán nem számít prioritásnak a döntések során, hogy milyen környezeti hatásokkal járna ezeknek a lövedékeknek a bevetése. „Az ukrán vezetés bárminek örül, amivel adott esetben védekezni lehet. Nem gondolom, hogy mondjuk a környezeti hatások lesznek az elsődlegesek, amit ennek a fegyvernek a bevetése során számba vesznek, de nyilván ez is egy fontos tényező” – tette hozzá. Az ENSZ szerint a fém kémiai toxicitása jelenti a legnagyobb potenciális veszélyt, ami hosszú távon bőrirritációt, veseelégtelenséget okozhat, valamint növelheti a rák kockázatát azokon a területeken, ahol bevetették azokat. Több ezer szerbiai lakos azonban azt állítja, a délszláv háborúk során bevetett NATO-bombák következtében lett rákos, ők be is perelnék a katonai szövetséget.

A közülük többeket képviselő Srdan Aleksic ügyvéd elmondta, a belgrádi Felső Bíróságon már több keresetet is átadtak, amelyben kártérítést, fejenként 100 és 300 ezer euró közötti összeget követelnek az érintettek. Hangsúlyozta: a NATO elismerte, hogy 15 tonna szegényített uránt használt fel Koszovóban, valamint két tonna szegényített uránt Dél-Szerbiában Vranje, Bujanovac és Presevo településeken.

Borítókép: Az Egyesült Államoktól nemrégiben vásárolt Abrams harckocsik sorakoznak a Poznan megyei Biedrusko kiképzőközpontjában 2022. december 23-án (Fotó: MTI/EPA-PAP/Jakub Kaczmarczyk)