„Orbán Viktor változást hozhat, de szövetségesekre van szüksége”

Évek óta a Vlaams Belang flamand párt a legnépszerűbb Belgiumban, jövőre pedig lehetőségük nyílik, hogy megnyerjék a választásokat. Egyik fő kampánytémájuk Flandria függetlensége, melynek következtében megszűnhet az a Belgium, amit ma ismerünk. Erről, az Európát érintő migrációs nyomásról, valamint az ukrajnai háborúról beszélgettünk a párt vezetőjével, Tom Van Griekennel.

POLITICS FEDERAL PARLIAMENT PLENARY SESSION Fotó: JASPER JACOBS

– Pártja egyik fő kampánytémája Flandria függetlenségének kikiáltása. Van ennek reális esélye a 21. század Európájában?

– Ahhoz, hogy megértsük a jövőt, meg kell értenünk a múltat. Úgy gondolom, Magyarországon – és Európa-szerte – kevesen vannak tisztában azzal, hogyan hozták létre a mai Belgiumot. Egy mesterségesen megalkotott államról van szó, ahol két népet arra kényszerítenek, hogy együtt éljenek. Belgium lakosságának 60 százaléka holland anyanyelvű, mi flamandoknak hívjuk magunkat. Ezzel szemben ott van a maradék negyven százalék, akik francia anyanyelvűek. Ennek ellenére a francia lett az állami nyelv, nagyon sokáig nem is volt lehetőség hollandul tanulni az állami felsőoktatásban például. 

Amellett, hogy a flamandok demográfiai többséget alkotnak, mi adjuk az ország adóbevételeinek hetven százalékát, valamint az export mintegy nyolcvan százalékát. Ezenfelül a politikai beállítottságban is rengeteg a különbség: az elmúlt évtizedekben az ország északi, flamand része rendre a jobboldalra, jobbközépre szavazott, míg a vallonok a baloldalra. Ez megmutatkozik a kormányzatban is, ahol szintén alul vagyunk reprezentálva. Belgium nagyon különös állam, olyan, mint egy kényszerházasság.

Éppen ezért, a kérdésre válaszolva, úgy gondolom, hogy reális az elszakadásról beszélni. Egy válás is akkor kezdődik, amikor az egyik fél azt mondja: elég volt! Hogy milyen gyorsan mehet végbe a folyamat, az már más kérdés. Ha nyerünk 2024-ben, az lehet a kiindulópont. Akkor elkezdődhet a folyamat és tárgyalásos úton kialakulhat az elképzelés, ami mindenkinek előnyös. Végső soron jobb, ha jó szomszédok vagyunk, mint ha rossz házasságban élnénk.

Kettészakadt ország.

– Hogyan hathat egy ilyen szakadás Európa más, függetlenedni vágyó térségeire?

– Nem tudom, és itt fontosnak tartom leszögezni, hogy engem kizárólag a saját népem érdekei vezérelnek. Mi, flamandok különleges helyzetben vagyunk, hiszen a történelem során sosem volt még arra példa, hogy a többség akart volna elszakadni a kisebbségtől. Ezt nem lehet semmi korábbihoz hasonlítani. Éppen ezért nem is akarjuk befolyásolni más mozgalmak tevékenységét. Mindenkinek a saját harcát kell megvívnia, nem nekünk kell eldöntenünk, hogy mások hogyan alakítsák az identitásukat vagy államukat.

– Beszélgetésünk elején említette, hogy egyre nagyobb gazdasági problémák vannak az országban. Hogyan hat mindezekre az ukrajnai háború?

– Természetesen nagymértékben befolyásolja, elsősorban azért, mert a belga kormány inkompetens emberekből áll. Húsz évvel ezelőtt a liberális zöldpárti vezetés úgy döntött, hogy szakítanak a nukleáris energiával, ezt követően kezdtek a földgázra támaszkodni, a háború előtt az ország földgázimportjának jelentős része Oroszországból érkezett. Aztán jött 2022. február 24-e, a kormány az Európai Unióval együtt szankciókat vezetett be, leváltak az orosz energiahordozókról, amelynek meg vannak a következményei. Ez szerintem egy óriási hiba. Szeretem Európát, de gyűlölőm az Európai Uniót. 

Európa erőssége a diplomáciában és a gazdasági erejében van. Mit tesz az unió és a tagállamok többségének vezetése? Megszakítja a diplomáciai kapcsolatot Oroszországgal és tönkreteszi saját gazdaságát. A szankciók nem Oroszországra, hanem a saját népünkre vannak negatív hatással.

– A fegyverszállításokról pedig még szó sem esett, amelyek csak még inkább hozzájárulnak a háború elhúzódásához. Belgium pedig az elsők között döntött úgy, hogy ezen a téren is támogatja Kijevet. Változna ez, ha a Vlaams Belang lenne kormányon?

– Egyértelműen, számunkra a fegyverszállítás sosem volt opció. A háborúra békével, az eszkalációra deeszkalációval kell válaszolni. Természetesen elítéljük Oroszország agresszióját és kiállunk Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett. Ennek ellenére nem értem, hogyan hozhatnák el az újabb fegyverszállítmányok a háború végét, ráadásul úgy, hogy eleinte csak védekező hadi eszközökről volt szó, mostanra pedig már vadászgépeket küldenének. A nyugati liberális vezetők annyira bátrak, hogy az utolsó ukránig harcolnának Oroszországgal. Ez nem megoldás. Egy felelős vezetőnek azon kellene dolgoznia, hogy véget vessen a konfliktusnak, véget vessen a szenvedésnek, véget vessen az öldöklésnek és véget vessen a gazdasági hanyatlásnak.

Borítókép: Tom Van Grieken, a flamand Vlaams Belang elnöke (Fotó: AFP/Belga Mag/Jasper Jacobs)