Az energiaválság után felértékelődött Georgia és Magyarország kapcsolata
Háromnapos látogatást tett múlt héten Orbán Viktor miniszterelnök a kaukázusi Georgiában, ahol találkozott hivatali kollégájával, Irakli Garibashvilivel, valamint sor került a georgiai–magyar kormányközi bizottság ülésére is. Elemzésében Seremet Sándor, az Eurázsia Központ szakértője, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója kiemelte, a hivatali látogatás legfontosabb mozzanata a kormányfők találkozója volt.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar és Irakli Garibasvili georgiai kormányfő az első magyar-georgiai közös kormányülés előtt Telaviban 2023. október 12-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
„A háromnapos látogatás, amelynek alkalmával a hivatalos egyeztetéseken kívül keresztény kolostorok meglátogatására, díszvacsorákra is sor került, egyik legfontosabb mozzanata a két miniszterelnök találkozója volt. A találkozó során a legfőbb témák a fekete-tengeri vezeték, valamint Georgia EU-integrációnak kérdése volt” – részletezte Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti georgiai látogatását elemzésében Seremet Sándor, az Eurázsia Központ szakértője, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) vezető kutatója.
Hozzátette: a fekete-tengeri vezeték egy hatalmas beruházás, amely során egy közel 1200 kilométeres vezeték épül, ami mindkét fél számára kritikus jelentőségű.
A szakértő szerint Magyarország ezáltal járul hozzá saját energiaellátása diverzifikálásához, Georgia pedig jelentős beruházásokra tehet szert.
Seremet Sándor a kaukázusi ország EU-integrációjának kapcsán kiemelte, hogy bár Georgia mellett az uniós tagjelölti státusra vár Ukrajna és Moldova is, Georgiát gyakran érik elmarasztaló megjegyzések. „Ez EU úgy véli, hogy Ukrajna a hét rá kiszabott prioritásból kettőt, Moldova a kilencből hármat, míg Georgia a tizenkettőből hármat teljesített” – mutatott rá a szakértő. Hozzátette ugyanakkor, hogy a geotgiai sajtóban egyesek reményüket fejezték ki aziránt, hogy Budapest közben tud járni az ügy érdekében
A georgiai információs térben ugyanis olyan „pletykák” terjengenek, hogy Magyarország abban az esetben hajlandó támogatni Ukrajna tagjelölti státusával kapcsolatos tárgyalások megkezdését, amennyiben az EU többi tagállama beleegyezik abba, hogy Georgia is megkaphassa a tagjelölti státust.
Seremet Sándor elemzésében kiért a georgiai ellenzék álláspontjára is, miszerint a nyugati partnerek úgy látják, Georgia számára a túlzott „magyar-barátság” akár káros is lehet, hiszen pont az EU szankciós politikájával szkeptikus, a liberális értékrenddel szemben a keresztény-konzervatív eszméket előtérbe helyező Budapesttel való baráti viszony fenntartását rossz szemmel nézhetik Brüsszelben és Washingtonban.
A szakértő szerint Tbiliszi külpolitikájában is tükröződnek az uniós célok, ugyanis aktív és élénk együttműködésben van az euroatlanti struktúrákkal. Emellett viszont politikájának fontos elemét képezi a Kínával való együttműködés, szoros kapcsolatokat ápol Azerbajdzsánnal és a közép-ázsiai országokkal, de saját gazdasági érdekeinek megfelelően Oroszországgal is jelentős gazdasági tevékenységet folytat.
Miért fontos hazánknak Georgia?
Seremet Sándor kiemelte, Georgia egy meghatározó ország, amellyel a konstruktív kapcsolatok fenntartása igen fontos. Indoklásában kifejtette, földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően megkerülhetetlen a keletről érkező áruszállítmányok, de az energiahordozók szállítása terén is. „Magyarország energiaellátásának diverzifikálása érdekében szoros együttműködést alakított ki Azerbajdzsánnal, hiszen az onnan érkező energia Georgián át jön, de Tbiliszi az egyik legfontosabb áteresztő pontja az egyre nagyobb jelentőséggel bíró Középső folyosónak is” – fejtette ki a szakértő.
A Keleti Nyitás után felértékelődött a Dél-Kaukázus
Seremet Sándor elemzésében emlékeztetett, Georgia és Magyarország 1992. május 14-én vette fel a diplomáciai kapcsolatokat. Azóta a két ország a gazdaság, a kereskedelem, a közlekedés, a turizmus, az oktatás és a tudomány területén is eredményesen működik együtt. A kapcsolatok 2008-ban léptek szintet, amikor Tbilisziben és Budapesten is megnyíltak a követségek. 2013 óta működik egy államközi gazdasági együttműködési bizottság is.
A szakértő kiemelte, Magyaroroszág számára a Keleti Nyitás meghirdetése után a Dél-Kaukázus mint régió is felértékelődött, így a georgiai kapcsolatok is.
Az Eurázsia Központ munkatársa felidézte, Magyarország és Georgia kapcsolata Irakli Gabrilisvili Grúziai Álom pártjának kormánya idején kezdett szorosabbra fűződni. Ennek egyik jóllátható jele volt a COVID–19-járvány alatt zajló együttműködés: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a COVID–19-világjárvány kezdete alatt kétszer járt a kaukázusi országban. Látogatásai során több együttműködési megállapodást írtak alá Magyarország és Georgia között a tudomány és technológia terén, megbeszélések zajlottak a világjárvány leküzdésében való együttműködésről, de Magyarország kiállt Georgia területi integritása és szuverenitása mellett, valamint Tbiliszi NATO-tagsági törekvéseit támogató üzenetek is elhangzottak.
A kapcsolatok a járvány után is élénkek maradtak. 2022. október 27-én Garibasvili miniszterelnök Budapestre látogatott, ahol a miniszterelnöki találkozó során megvitatták a további együttműködés lehetőségeit, valamint a meglévő kapcsolatok bővítését.
A találkozó eredményeképpen a két ország között stratégiai partnerségi nyilatkozatot írtak alá. 2022 decemberében egy négyoldalú megállapodás született, lehetővé téve, hogy Magyarország Azerbajdzsánból Georgián és Románián keresztül, egy új, a Fekete-tenger fenekén húzódó vezeték segítségével zöld villamos energiát importáljon a jövőben. 2023 májusában pedig a georgiai miniszterelnök részt vett a budapesti CPAC Magyarország rendezvényen, amely után ismét a magyar kormányfővel találkozott.
Borítókép: Orbán Viktor magyar és Irakli Garibasvili georgiai kormányfő az első magyar–georgiai közös kormányülés előtt Telaviban 2023. október 12-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
