Ők voltak Karikó Katalin elődei: magyarok, akik megnyerték a Nobel-díjat

Utoljára 2004-ben volt magyar Nobel-díjas.

Karikó Katalin Fotó: Karnok Csaba

Ahogy lapunk is megírta, Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért. 

BREAKING NEWS
The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj

— The Nobel Prize (@NobelPrize) October 2, 2023

Az illetékes bizottság indoklása szerint Karikó Katalin és Drew Weissman a díjat a nukleozid módosítással kapcsolatos felfedezéseiért kapja, amelyek lehetővé tették a Covid–19 elleni hatásos mRNS-alapú vakcina kifejlesztését. A kitüntetett 11 millió svéd koronát (368 millió forintnyi összeget) kap. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

Lapunk összegyűjtötte, kik voltak azok a magyarok és magyar származású tudósok, akik korábban már megkapták az elismerést. 

Először Lénárd Fülöp (1905, fizikai) vehette át az elismerést katódsugaras vizsgálatokra alapozott eredményéért.  

Bárány Róbert (1915, orvosi) az egyensúly-érzékeléssel kapcsolatos eredményeit ismerték el.  

Zsigmondy Richárd (1925, kémiai) a kolloid oldatok és az ultramikroszkóp feltalálásáért érdemelte ki a díjat. 

A C-vitamint felfedező Szent-Györgyi Albert (1937, orvosi) esetében a biológiai égésfolyamatok magyarázatát díjazták. 

Hevesy György (1943, kémiai) az izotópok indikátorként való alkalmazásáért lett elismerve. 

Békésy György (1961, orvosi) a belső fül szerepét tárta fel. 

Wigner Jenő (1963, fizikai) az elemi részecskék elméletét fejlesztette tovább. 

Gábor Dénes (1971, fizikai) a hologramot fedezte fel, 

Oláh György (1994, kémiai) a karbokationok terén ért el világra szóló eredményt. 

Harsányi János (1994, közgazdasági) a játékelmélet egyik kiemelkedő alakja volt. 

Kertész Imre (2002, irodalmi) az első magyar író, aki megkapta ezt az elismerést és Szent-Györgyi Albert után a második olyan magyar Nobel-díjas, aki itthon végzett munkájával érdemelte ki ezt. 

A legutóbbi magyar származású kitüntetett a 2004-es kémiai Nobel-díjas Herskó Ferenc 1937-ben Karcagon született. A család Budapestről vándorolt ki 1950-ben Izraelbe. Ő jött rá arra, hogy a fehérjék lebomlásához egy kis fehérje (polipeptid) szükséges.

A magyar Nobel-díjasokról az MTI is közreadott egy grafikát.

 

Borítókép: Karikó Katalin