Lapunk összegyűjtötte, kik voltak azok a magyarok és magyar származású tudósok, akik korábban már megkapták az elismerést.
Először Lénárd Fülöp (1905, fizikai) vehette át az elismerést katódsugaras vizsgálatokra alapozott eredményéért.
Bárány Róbert (1915, orvosi) az egyensúly-érzékeléssel kapcsolatos eredményeit ismerték el.
Zsigmondy Richárd (1925, kémiai) a kolloid oldatok és az ultramikroszkóp feltalálásáért érdemelte ki a díjat.
A C-vitamint felfedező Szent-Györgyi Albert (1937, orvosi) esetében a biológiai égésfolyamatok magyarázatát díjazták.
Hevesy György (1943, kémiai) az izotópok indikátorként való alkalmazásáért lett elismerve.
Békésy György (1961, orvosi) a belső fül szerepét tárta fel.
Wigner Jenő (1963, fizikai) az elemi részecskék elméletét fejlesztette tovább.
Gábor Dénes (1971, fizikai) a hologramot fedezte fel,
Oláh György (1994, kémiai) a karbokationok terén ért el világra szóló eredményt.
Harsányi János (1994, közgazdasági) a játékelmélet egyik kiemelkedő alakja volt.
Kertész Imre (2002, irodalmi) az első magyar író, aki megkapta ezt az elismerést és Szent-Györgyi Albert után a második olyan magyar Nobel-díjas, aki itthon végzett munkájával érdemelte ki ezt.
A legutóbbi magyar származású kitüntetett a 2004-es kémiai Nobel-díjas Herskó Ferenc 1937-ben Karcagon született. A család Budapestről vándorolt ki 1950-ben Izraelbe. Ő jött rá arra, hogy a fehérjék lebomlásához egy kis fehérje (polipeptid) szükséges.
A magyar Nobel-díjasokról az MTI is közreadott egy grafikát.






















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!