Rettegnek Brüsszelben a lengyel választásoktól

Az európai országok sorra aggodalmakat okoznak a brüsszeli elitnek: először az Orbán-kormány, majd Szlovákia és a lengyel konzervatívok is jó esélyekkel indulnak.

Varsó, 2023. október 15. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, a Jog és Igazságosság (PiS) pártjának tagja szavaz a lengyel parlamenti választásokon Varsóban 2023. október 15-én. A választásokkal egy idõben népszavazást is rendeznek az Európai Unió migrációs csomagjáról, az állami vagyon privatizációjáról, a nyugdíjkorhatárról, valamint a fehérorosz határon emelt acélkerítésrõl. MTI/EPA/PAP/Marcin Obara Fotó: Marcin Obara

A szemlézett cikk továbbá arra is kitért, hogy a lengyelországi választásokon az is eldől, hogy Európa képes-e továbbra is egységesen kiállni Ukrajna mellett. „A Jog és Igazságosság harmadik ciklusa megszilárdítaná Lengyelország pozícióját, az EU kínos csapatának tagjaként a NATO keleti szárnyán, Magyarországgal és most már Szlovákiával együtt, ahol a szeptember 30-i választásokon legtöbb szavazatot szerzett párt vezetője megígérte, leállítja az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat” – írta a Bloomberg.

A brüsszeli politikusok is beszálltak a konzervatívok elleni harcba

A magyar kormányhoz hasonlóan a lengyeleknek is van számos konfliktusuk az Európai Unió különféle intézményeivel a nekik járó uniós források kapcsán, amelyeket a jogállamiság helyzetére hivatkozva tartanak vissza tőlük. Ami azért is érdekes, mert a legnagyobb ellenzéki párt, a Polgári Platform vezetője, Donald Tusk azt ígérte, megválasztása esetén azonnal megszerzi az uniós pénzeket, 

ezzel is alátámasztva, hogy a pénzek nem jogállamisági, sokkal inkább politikai szimpátia alapján kerülnek kifizetésre.

– mutatott rá a Mandiner.

A lap szerint a nyugat-európai országok sajtója egy része számára elképzelhetetlen, utópisztikus jelenség, hogy egy demokratikusan megválasztott kormány több cikluson keresztül képes legyen megőrizni a szavazói bizalmát, különösen, ha az egy nemzeti érdekek alapján kormányzó politikai párt, ilyenkor a különféle demokratikus megfigyelő bizottságok érkeznek a helyszínre, hogy leleplezzék a feltételezett csalásokat. 

Valós Brüsszel félelme: győzhet a lengyel nemzeti oldal

Bár a PiS győzelmi esélyei korántsem egyértelműek, a nemzetközi tendenciákat figyelembe véve van mitől félnie a migrációpárti, a nemzeti érdekeket háttérbe szorítani kívánó, globalizációra törekvő Európának. Hiszen az utóbbi időben nemcsak a renitensnek számító V4-országokban, de az unió többi részén is felerősödtek a migrációellenes, nemzeti hangok. Gondoljunk csak az AfD felemelkedésére, vagy az olasz és osztrák jobboldal népszerűsödésére. Robert Fico szeptemberi győzelme után pedig igencsak nehéz dolga lesz az EU-nak, ha Lengyelországban is győz a migráció- és egyre inkább háborúellenes oldal.

Tátrai házaspár szavaz a lengyel parlamenti választásokon a Zakopane közelében fekvő faluban, Zabban 2023. október 15-én. Fotó: MTI/EPA/PAP/Grzegorz Momot

Európában már a kétharmaddal megválasztott magyar Orbán-kormánnyal sem tudnak mit kezdeni, amely fenntartások nélkül él a vétójogával, de Szlovákiával együtt három ilyen ország már igen komoly fejfájást okozhat a brüsszeli politikai elitnek.

A Mandiner vasárnap 19 órától Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján élő műsoron keresztül közvetíti a lengyel választások eredményeit.

Borítókép: Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, a Jog és Igazságosság (PiS) pártjának tagja szavaz a lengyel parlamenti választásokon Varsóban 2023. október 15-én (Fotó: MTI/EPA/PAP/Marcin Obara)