Rettegnek Brüsszelben a lengyel választásoktól

Az európai országok sorra aggodalmakat okoznak a brüsszeli elitnek: először az Orbán-kormány, majd Szlovákia és a lengyel konzervatívok is jó esélyekkel indulnak.

Forrás: Mandiner2023. 10. 15. 13:23
MORAWIECKI, Mateusz
Varsó, 2023. október 15. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, a Jog és Igazságosság (PiS) pártjának tagja szavaz a lengyel parlamenti választásokon Varsóban 2023. október 15-én. A választásokkal egy idõben népszavazást is rendeznek az Európai Unió migrációs csomagjáról, az állami vagyon privatizációjáról, a nyugdíjkorhatárról, valamint a fehérorosz határon emelt acélkerítésrõl. MTI/EPA/PAP/Marcin Obara Fotó: Marcin Obara
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Mi van, ha nyer a Jog és Igazságosság, vagyis a jelenlegi kormánypárt, és Mateusz Morawieckiék folytatják azt a nemzeti, bevándorlásellenes politikát, amelyet Brüsszel sem Magyarország, sem Lengyelország esetében nem néz jó szemmel?” – tette fel a kérdést vasárnap megjelent cikkében a Mandiner hetilap. Hozzátette: ráadásul a lengyelek feltétel nélküli támogatása is alábbhagyott az ukrán háborúval kapcsolatban, miután Kijev csúnyán betámadta őket az ukrán gabonaimport miatt.

A lap szerint ugyanis a magyarországi választásokhoz hasonlóan a nyugati liberális média, és gyakorlatilag egész Brüsszel hónapok óta kampányol a lengyel kormány ellen.

Példaként a Mandiner arról számolt be, pár napja két lengyel szakértő a The New York Times amerikai napilapban írt arról, hogy a Jog és Igazságosság párt olyan irányba vitte el az országot, hogy azt egy ellenzéki győzelem se tudná már megmenteni. A lap szerint ezeket a cikkeket nem ritkán a hazai ellenzék újságírói írják.

 

Kísérteties hasonlóságok a magyarországi helyzettel

A Mandiner kiemelte, több nemzetközi portál is cikkezett arról, mi lehet a tétje a lengyelországi választásoknak. A Bloomberg arról írt, hogy „a nagyvárosokon kívül a nacionalista kormánypárt Európa-barát, liberális ellenfelei jelentős akadályokba ütköznek, hogy megváltoztassák az ország irányvonalát”.

Vagyis, ugyanaz a probléma, mint Magyarországon: vidéken az emberek elégedettek a kormánnyal, s úgy érzik, hogy jobban élnek, mint a korábbi kormányok idején

– tette hozzá a Mandiner.

A szemlézett cikk továbbá arra is kitért, hogy a lengyelországi választásokon az is eldől, hogy Európa képes-e továbbra is egységesen kiállni Ukrajna mellett. „A Jog és Igazságosság harmadik ciklusa megszilárdítaná Lengyelország pozícióját, az EU kínos csapatának tagjaként a NATO keleti szárnyán, Magyarországgal és most már Szlovákiával együtt, ahol a szeptember 30-i választásokon legtöbb szavazatot szerzett párt vezetője megígérte, leállítja az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat” – írta a Bloomberg.

 

A brüsszeli politikusok is beszálltak a konzervatívok elleni harcba

A magyar kormányhoz hasonlóan a lengyeleknek is van számos konfliktusuk az Európai Unió különféle intézményeivel a nekik járó uniós források kapcsán, amelyeket a jogállamiság helyzetére hivatkozva tartanak vissza tőlük. Ami azért is érdekes, mert a legnagyobb ellenzéki párt, a Polgári Platform vezetője, Donald Tusk azt ígérte, megválasztása esetén azonnal megszerzi az uniós pénzeket, 

ezzel is alátámasztva, hogy a pénzek nem jogállamisági, sokkal inkább politikai szimpátia alapján kerülnek kifizetésre.

– mutatott rá a Mandiner.

A lap szerint a nyugat-európai országok sajtója egy része számára elképzelhetetlen, utópisztikus jelenség, hogy egy demokratikusan megválasztott kormány több cikluson keresztül képes legyen megőrizni a szavazói bizalmát, különösen, ha az egy nemzeti érdekek alapján kormányzó politikai párt, ilyenkor a különféle demokratikus megfigyelő bizottságok érkeznek a helyszínre, hogy leleplezzék a feltételezett csalásokat. 

 

Valós Brüsszel félelme: győzhet a lengyel nemzeti oldal

Bár a PiS győzelmi esélyei korántsem egyértelműek, a nemzetközi tendenciákat figyelembe véve van mitől félnie a migrációpárti, a nemzeti érdekeket háttérbe szorítani kívánó, globalizációra törekvő Európának. Hiszen az utóbbi időben nemcsak a renitensnek számító V4-országokban, de az unió többi részén is felerősödtek a migrációellenes, nemzeti hangok. Gondoljunk csak az AfD felemelkedésére, vagy az olasz és osztrák jobboldal népszerűsödésére. Robert Fico szeptemberi győzelme után pedig igencsak nehéz dolga lesz az EU-nak, ha Lengyelországban is győz a migráció- és egyre inkább háborúellenes oldal.

Tátrai házaspár szavaz a lengyel parlamenti választásokon a Zakopane közelében fekvő faluban, Zabban 2023. október 15-én. Fotó: MTI/EPA/PAP/Grzegorz Momot

Európában már a kétharmaddal megválasztott magyar Orbán-kormánnyal sem tudnak mit kezdeni, amely fenntartások nélkül él a vétójogával, de Szlovákiával együtt három ilyen ország már igen komoly fejfájást okozhat a brüsszeli politikai elitnek.

A Mandiner vasárnap 19 órától Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján élő műsoron keresztül közvetíti a lengyel választások eredményeit.

Borítókép: Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, a Jog és Igazságosság (PiS) pártjának tagja szavaz a lengyel parlamenti választásokon Varsóban 2023. október 15-én (Fotó: MTI/EPA/PAP/Marcin Obara)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.